Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)
Terület, népesség
16 E táblázat adatai több szempontból érdemelnek figyelmet. így nemcsak a népesség földrajzi elhelyezkedéséről, a lakott helyek népsűrűségéről tanúskodnak, hanem világosan kimutatják a vidéki népességnek számbeli csökkenését s azt a nagy vándormozgalmat, mely egyébiránt az. ország egész területén szakadatlanul végbemegy. A föld a birtokoknak egy kézben való összehalmozódása s a parasztbirtokok elaprózódása miatt nem tudja eltartani a falu népességét s igy a fölösleg a városokba tódul, vagy ha ott nem talál megfelelő keresetet, kivándorol. Ez oly gazdaságtársadalmi tünet, mely ha nem ölt nagyobb mérveket, bajt okozó egyáltalán nem lehet. Csakis ott válik fenyegető veszedelemmé a kivándorlás, a hol egyéb okok, minő a csábítás, nagyobb kereset, meggazdagodási vágy ösztönzi az embereket a kivándorlásra. Örvendetes jelenség, hogy a szabolcsvármegyei kivándorlás, bár folyton tart s nagyobb vérveszteséget idéz elő, csak efemer jellegű. Addig tart, a mig a bajt okozó ok meg nem szűnik. A szabolcsvármegyei kivándorlást a földéhség okozza első sorban, másodsorban a keresethiány. A föld kevés, több száz munkást foglalkoztató iparvállalat az egész vármegyében nincs; a város elegendő állandó foglalkoztatást nem nyújthat s igy a fölösleg egy időre kivándorol, mig annyi tőkét gyűjthet, hogy rajta itthon földet vehet, vagy mig annyi iparvállalat nem létesül, mely elegendő foglalkoztatást nyújthat a visszavándorlóknak. Állandó jellegű igy is a visszavándorlás és idegen elemek letelepedése. A visszavándorlás és letelepedések következtében a városi népesség °/o-os arányszáma emelkedik ugyan, de a tényleges szaporulat sokkal kevesebb, mint a mult század 80-as éveiben, a mikor a népszámlálás által kimutatott népesség 2.357 lélekkel volt több, mint a mennyit a természetes népszaporodás következtében vártak. Sajnos, ma már bevándorlási többlet az egész vármegyét illetőleg nincs s az alábbi kimutatás világosan elárulja a kivándorlás következtében előálló vérveszteséget. Igy az elmúlt évtized alatt különösen a két dadai járás, továbbá a tiszai, kisvárdai és nagykállói járás népessége fogyott meg erősen. A városi népesség emelkedett ugyan mindenütt, különösen Nyírbátorban és Kisvárdán, de a vidéki népesség száma erősen megfogyott s még az aránylag legkedvezőbb szaporodási °/o-kal biró ligetaljai járás is több mint 3°/o-ot veszített népességéből. Egyébiránt a legutóbbi 5 év alatt a kivándorlás a következőképen alakult: 1907-ben kivándorolt 4.328 egyén 1908-ban „ 1.546 '„ 1909-ben „ 3.325 „ 1910-ben „ ....... 2.099 „ 1911-ben „ 1.877 „
