Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Földrajzi viszonyok

13 Sokkal értékesebbek és szemléltetőbbek azok az adatok, melyeket az 1871 - 1900. évek átlaga alapján Anderkó dr. állított össze.

1) Ezek szerint a 30 év átlagos és évi csapadékmennyisége a következő volt a vármegyénket jellemző három helyen: Jan. Febr. Márcz. Ápr. Máj. Jun. Jul. Aug. Szept. Okt. Nov. Decz. Év Ungvár. . . 43*9 35*7 48*4 53*6 77*4 97 1 95 1 74*2 58 9 82-4 62*3 593 788*3 Nyíregyháza. 31-4 26*9 39*3 49*6 61*3 871 78*8 52*1 51 1 60*5 46*0 42*7 626*8 Debreczen . 31*5 23*5 36*6 44*4 67 9 79'6 79*4 62 1 47*9 66*7 51*2 42*4 633*2 A csapadék évszakonkint való megoszlását, ugyancsak Anderkó dr, adatai szerint a következő táblázat tünteti fel: Tél Tavasz Nyár Ősz Év Ungvár 139*1 179*7 266*2 203*3 788*3 Nyíregyháza . . . 101*2 150 2 217*9 157*5 626*8 Debreczen . . . 97*3 148*9 221*1 165*9 633*2 A csapadék maximuma, miként a két táblázat adatai mutatják, juniusra s a nyári hónapokra esik s vármegyénk, mint az Alföld szélső határvonala ugyancsak felette áll csapadék dolgában az Alföld szivének, a közép Duna-Tisza vidékének. Klímánkra rendkívülien jellemző a hosszú száraz ősz s ha Nyíregyháza adatait az egész vármegyére vonatkoztatjuk, szemmel látható a nagy különbség a két szomszédos vármegye Ung és Hajdú csapadékviszonyai között. A mily fontos a hőmérsékleti viszonyoknál a nagy ingadozás, a csapadékmennyiség változásainak nem tulajdonithatunk oly nagy jelentőséget, bár tagadhatatlan, hogy a túlnedves, vagy száraz évek a mezőgazdasági termelésre óriási hatással birnak. Nagy excessivitások ritkán fordultak elő. így az 1871 -1910-as évek közti időszakban a legnagyobb esőmennyiség Nyíregyházán 1878-ban 877 mm., a legkisebb 1904-ben 364 mm. Az eltérés 513 mm. 82°/o. A csapadék nagyságán kivül annak gyakorisága s főleg tartama bir fontossággal a gazdálkodásra. Az előbbit már láttuk, az utóbbira vonatkozólag pedig éppen Nyíregyházáról rendelkezünk érdekes adatokkal. Az 1881 —1900-as években esett az eső Nyíregyházán 1 2 3 4 5 6 7 napon át 422 125 39 15 7 3 4 esetben 42*6 29 3 11*5 6*1 3*9 1*9. 4*7 A mily kevés a 3 napon túl terjedő esőzések száma, éppen oly ritka a hosszas szárazság is. 1871 —1900-ig terjedő időszakban Nyíregyházán 15 napon túl terjedő szárazságot észleltek 1 esetben, 16—20 9 Róna: Éghajlat II. 428 s köv. lapok.