Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése (Kolozsvár, Steif Jenő, 1909)

2. A benépesedés története

- 13 de Nyír"-ben nem a mai „Nyír-Egyház"-ánknak az eredete keresendő-e, amely az akkori nyírségi telepeknek egyházi tekintetben központja lehetett.

1 Ezt a feltevést megerősíti a váradi regestrum, amely 1219-ben mint falut említi „Nyír" névvel, a tatárjárás után csak 1333-ban szól róla a pápai tizedjegyzék.

2 1307-ben Róbert király a hatalmas ecsedi uradalmat, amelybe területünk is beletartozott, az ecsedi Báthoryaknak adományozta, majd 1334-ben azt is megengedi a Báthoryaknak, hogy óriási uradalmuk megvédésére Ecsed várát építsék.

3 Ettől az időtől kezdve a Nyír falu középponti jellegét elvesztette, és mint nemesi birtokká vált helység, örökös versengés tárgyává lett a reá jogot tartó nemesi családoknak.

4 Három századon át (1624-ig), ameddig a Báthoryaké volt az ecsedi uradalom, Nyíregyháza a török pusztítás, a huszita lázadás és az oligarchák féktelensége miatt nagyon sok megpróbáltatásnak volt kitéve. De míg a városunkhoz közeleső helység, Pazony, 1556-ban romokban hever és Sima község 1594-ben pusztul el (a mai Sima-pusztán régi épületköveket, téglákat találtak, valószínűleg itt voit a régi község), Nyíregyháza sértetlenül áll, sőt a török veszély elől odamenekülő jobbágyokkal gyarapszik.

5 Az elpusztult Sima község lakói is Nyíregyházára telepednek be.° A Báthoryak után Bethlen Gáborra, 1647-ben pedig Ferdinánd adományozása következtében II. Rákóczi György fejedelemre szállott az ecsedi urdalom. II. Rákóczi Ferenc korában két részre szakadt, mert a kuruc fejedelem és nővére, Júlia (Aspremont grófné) megosztozkodtak rajta. Rákóczi 1 Lukács Ödön : Nyíregyháza város története. 29. 1. 2 U. o. 35. 1 3 Eble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. 4 Szabolcs vármegye monográfiájában Nyíregyháza város története. (Leffler S.) 5 Lukács Ödön; Nyíregyháza város története 71. 1. 80. 1. 6 Lukács: U. o. 91. 1.