Matuszka Mihály: A nyíregyházi Samassa-templom monográfiája (Budapest, 1904)
10 nagyobb, mint a tiéteknek. Én a lovagkor szülötte vagyok. Pilléreim hatalmas ereje régmúlt idők erős hitéről tesz tanúságot ; magas hajóm boltsüvegei emelkedett lelkű lovagokról regélnek, kik két évszázadon át harcoltak a kereszt jegyében egy arasznyi szent föld birtokáért; ornamentikám az ízlés finomodásáról oktat, melynek oly sokat kellett vajúdnia, míg a népvándorlásban összetört klasszikus művészet romjain világra hozta az újszülöttet: a renaissanceot. De mély értelműnek tartom a románstíl választását, azért is, mert ez a stíl a mi nemzeti történetünkben szorosan összeforrt nemzeti dinasztiánk történetével. Az Árpádok kora hazánkban a román építészet kora, szent István bazilikáit leszámítva az árpádokkorabeli kereszténység mindvégig román stílusban építkezett. Monumentális építészetünk emlékei leginkább ebből a korból, ebből a stílusból maradtak reánk, műépítészetünk ebben tett legnagyobb előhaladást. Mert míg a többi stílusokban nagyobb számmal alig voltunk képesek figyelemre méltót alkotni, románkori építészetünkből nem egy oly műemléket tudunk felmutatni, mely méltán állítható oda a külföld monumentális alkotásai mellé. „Ez idomban érte el emlékszerű mííépítészetünk — mondja Ipolyi nemcsak legmagasabb kifejlődését és virágzását, de egyszersmind önállóságát is: saját eredetiségéi alakításokat és ha úgy tetszik nemzeti műidomot, vagy csak az előbbitől eltérő műárnyalatokat fejtve ki " És talán nem csalódom, ha itt keresem a kulcsát, mért választotta az erős nemzeti érzésű főpap épen a románstílt. Tehát e nekünk magyaroknak különösen kedves és emlékezetes stílusban, még pedig az úgynevezett átmeneti (transennal) románstílusban épült Samassa érsek fogadalmi ') Ipolyi Arnold Magyar műtörténelmi tanulmányai 25. 1. temploma Nagy Virgil és Kommer József budapesti műépítészek tervei szerint. Mindkét név jól ismert ujabbkori műépítészetünk történetében. Sokat terveztek együtt, sokat külön-külön és sok sikert is arattak úgy együtt, mint külön. Nagy Virgil tervei szerint épült — hogy csak monumentálisakat említsem a kabai és a losonci városháza, a zentai róm. kath. és a mezőtúri ref. templom, Orczy Andor báró újszászi kastélya, a budapesti Ferenc József-híd, a Margitszigeti-híd és az Erzsébethíd, valamint a tokaji közúti híd architektúrája, s a Magyar Mérnök- és Építész egylet által 1891-ben hirdetett templompályázaton ő nyerte el az egylet ezüstérmét. Kommer József, a társvezető, főkép a főváros nagystílű bérházainak tervezésével szerzett magának hírnevet, de a vidéken is számos úri lak és igen sok nyaraló hirdetője az ő distingvált ízlésének. Együttesen 1900-ban arattak kiválóbbsikert, midőn a nagyszebeni gör. kel. román székesegyház tervrajzára hirdetett pályázaton „Konstantin és Elena — Hagia Sophia" jeligéjű pályatervükkel az első díjat nyerték, mely tervük szerint a nagyszabásó székesegyház csakugyan föl is épült, míg „Omega" jeligéjű tervüket dicsérettel tüntette ki a jury. S valóban minden eddigi alkotásuk arról tanúskodik, hogy az architektonikának oly kiváló kapacitásait bírjuk bennük, akiknek minden tervezetük önálló s a legapróbb részletekig gondosan kidolgozott egész, egy harmonikus formába öntött művészi gondolat. Ilyen a nyíregyházi Samassa - templom is. A három hajóval, egy kereszthajóval, a szentély körül a sekrestyét és szertárt magában foglaló körfolyosóval s a homlokzaton két hatalmas négyszögű toronnyal bíró bazilika architektonikái gazdagság tekinteté-
