Matuszka Mihály: A nyíregyházi Samassa-templom monográfiája (Budapest, 1904)

23 SZ. TERÉZIA SZ. BERNÁT SZ. AMBRUS Stein János Gábor festményei ménye szlavóniai tölgyből van faragva. Az oltárasztal négy kehelyfejű oszlopon nyugszik. A fölépítmény predelláján három-három stílszerű, nehéz bronz-gyertyatartó van elhelyezve, melyek galvanikus aranyozással vannak vastagon bevonva. A szentségház fölött, melynek gyönyörűen dekorált ajtaja köti le a figyelmet, ékítményes oromzattal bíró fülke látható, mely a monstrancia befogadására szolgál, e fölött pedig páros oszlopokon nyugvó kisded kupola. A szentségháztól jobbra és balra kehelyfejű oszlopokon nyugvó háromhárom karéjos fülkéket látunk, melyekben a magyarországi szenteknek Kopits János által készített szobrai vannak elhelyezve. Lehetetlen itt érdeme szerint nem méltatnunk az egri érseknek azon emelkedett, hazafias gondolkodására és finom műérzékre valló eljárását, hogy az oltárokra nem külföldi intézetekből importált, minden valódi művészi érték nélkül szűkölködő szobrokat állíttatott, hanem műbeccsel bíró, még pedig hazai művész vésője alól kikerült szobrokkal dekoráltatta azokat. Kopits János neve már jól ismert név a műértők előtt, egyike ő fiatal művészgárdánk legképzettebb és legtehetségesebb tagjainak. Tanulmányait a Fővárosi iparrajziskolában kezdte, majd az Országos iparművészeti iskolában folytatta, befejezésük után pedig nagyszabású tanulmányutakon tökéletesítette főkép egyházművészeti ismereteit. Első ízben az Iparművészeti társulatnak 1901. évi karácsonyi kiállításán keltett föltűnést a „Csipke rózsa" meséjét ábrázoló díszkapujával, melyet annak idején a lapok is méltattak, az Iparművészeti-társulat pedig díjjal tüntetett ki. 1902-ben és 1903-ban a Műemlékek Országos Bizottságának megbízásából a restaurálás alatt levő jáki templom részére dolgozott; jelesül ő készítette a szószékre a négy evangélista ülő alakját, a keresztoltár alakjait, a Mária-oltárra Magyarország Védasszonyát, az orgona angyalait,