Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig (Munkács, Grönstein Mór, 1904)

I. Altalános történeti rész. 1. lap - 13. A munkácsi egyházmegye a XIX. században

59 Ill-ik osztálybeli, egy Il-od és négy I-ső osztálybeli theológus; a budapesti központi papnöveldében 2, a nagyszombati primási szemináriumban IV-ik osztályt hallgató 10, III-ik osztálybeli 2. Il-ik osztálybeli 8 és I-ső évi bölcsészethallgatóul 2 s igy az összes növendékek száma 107-re ment és tizen voltak, kik a hittanokat elvégezvén, alkalmaztatásukra vártak. 1816-ban megszaporodott az ungvári theológiai tanárikar még Andrusovich István kanonok és Cserszky Mihály papnöveldéi főnök és könyvtárossal s igy ekkor hatan tanítottak itt negyven belső növendéket, 35 bejárót és 13 első- és másodévi bölcsészethallgatót; mig a bécsi növeldében volt 8, a nagyszombatiban 22 és a pestiben 2. Természetes, hogy ilv rendszeres oktatás és képeztetés következtében a görög katholikus működő papság tekintélye fokozatosan emelkedett s hivatásának üdvös eredménye a népre is kihatott. Ez időben (1814.) a munkácsi egyházmegye még szerfelett nagvterjedelmü volt, mennyiben ahoz Bereg, Ung, Borsod, Máramaros, Sáros, Szepes, Gömör, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Zemplén, Abauj és Torna vármegyék tartoztak; s abban szervezett 11 fő, 60 alesperesi kerület, 729 parochia és 13 káplánság volt; mig a görög katholikus híveinek száma 560, 472-re felment. 1816. évben február hó 6-án 3518. szám alatt hozott helytartósági intézvénynyel azonban az eperjesi és nagyváradi uj püspökségek alakíttatván, 1820-ban a munkácsi egvházmegvéből átadatott az eperjesi püspökséghez az abaujvári, borsodi, sárosi és szepesi megyék valamennyi főesperesi kerülete, a zemplénmegvei eperjesi kerületből pedig a felsővidékeken levő öt, úgymint a homonnai, hastovi, laborci, sztropkói és varannói összesen 193 lelkészség 148 987 g. k. lélekkel; mig későbben, 1856-ban a szamosujvári g. k. püspöki megyéhez 94 plébánia csatoltatott. A szatmármegyei esperesi kerületekből adatott a nagyváradi püspökséghez szintén öt kerület, úgymint a bikaljai, erdődi, erdőszádi, nagykárolyi és nyiri; a szatmári kerületből hat lelkészség, névszerint a bagosi, dobi, óvári, porcsalmai, csengeri, újfalvi és vetési, összesen 72 lelkészség 47.687 hívével; ezek azonban tényleg csak nyolc év multával adattak át. E szerint maradtak a munkácsi g. k. egyházmegyénél a beregi, máramarosi, szabolcsi, ugocsai és ungvári főesperesi kerületek ; a szatmári főkerületből Szamosontulról az avasi, felsőbányai, nagybányai és szinérváraljai kerületből 9 parochia és a zemplénmegyei alsó hat, vagyis Bodrogköz, Gálszécs, Hegyalja, Nagy-Mihály, Ujhely és Zanaszta nevü kerület, összesen 467 lelkészség és 378.829 lélek.