Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

63 akkor is kénytelenek felküldeni, ha pénzben még egyetlenegy krajczárt sem lehetne különben készíteni. Délután a kőedény-gyárat látogattuk meg, mindent megmagyaráztattunk magunknak, megtekintettünk egy servicet, mely a nádornak készült, s mely csakugyan nagyon szép. Emlékül egy csészét vettem magamnak. A körmöcziek bár németül beszélnek, mégis érthetetlenek. A legtöbbnek golyvája van; egyáltalában ostobáknak tartják őket. Számtalan adomát beszélnek róluk, pl. valamelyiknek a barátja nagy ijedséggel hírül adta, hogy háza lángban áll, és inti, hogy haza siessen; mire azonban az egész nyugodtan felelt: «hadd égjen; úgyis régi már s a fedelét úgy is újra zsindelyezni kell.» Július 12. Hat óra felé ennek a városkának is hátat fordítottunk és tovább indultunk. Kezdetben ugyanazon úton mentünk vissza, melyen Szt. Keresztről jöttünk; később azonban balra fordult és egy szűk, sziklás völgybe vitt rossz köves útunk egészen Búcsig. Körülbelül egy órányira ezen helység előtt találtunk két egymáshoz közel álló oszlopot s néhány romokban heverő falazatot; mondják, hogy itt vezette el Mátyás király seregét, midőn Bécs ellen indult. Úgy látszik, hogy itt hegyszoros-út is volt, mert mivel a völgy nagyon keskeny s magas sziklafalak által van körülvéve s azonkívül a Garam is keresztül folyik rajta, erős falazat a keresztülhatolást egészen lehetetlenné teheti, legalább is nagyon megnehezítheti. — Miután Búcson friss sajtot reggeliztünk, utazásunkat tovább folytattuk. A mint Búcsból kiérünk, a völgy kiszélesedik s érett kalászok, mezők s rétek terjednek szemünk előtt, a mely rég nem látott egyebet zabföldeknél, vagy