Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

ÚTI NAPLÓM

108 (lott bennünket. Délután a ház mellett levő parkban vezettek körül s megmutogatták az egész kert alkatát. Új volt előttem az a mód, a mint ott egy tavat az abban tenyésző nádtól megtisztítanak s belőle a nádat kiirtják. Tudniillik egy arra készített szerszámmal mélyen a víz alatt, közel a fenekéhez levágják a nádat s úgy hagyják. Minthogy a víz a növény csövébe hatok a nád elrothad és teljesen kihal. Épen így tisztították meg a víz felületét is a rajta levő zöld vizi növényektől. E czélra egy nagy fagereblyét használtak, melynek, mint az ekének, két szárnya volt, melynél fogva tartották és a csónak előtt taszították, egyszersmind elől két bivaly is vonta. Ebéd után az igen jól rendezett külső gazdaságot szemléltük meg. A földet nagyon jól dolgozzák, egy darabka sem marad használatlanul. Jól megtrágyázzák. Hogy jó trágyát nyerjenek, a trágya egész éven át a marha alatt marad, de minden nap friss szalmát hintenek rá. Itt ugart sohasem hagynak, hanem a földet különböző mívelés alá veszik. így például nagy menynviségben termesztenek repczét; vad zabot, melyet zöldjében kaszálnak, szénává teszik s pompás téli takarmány válik belőle. A repczetermesztésnek az az előnye, hogy úgy a vetése, mint a lekaszálása oly időben történik, midőn más sürgős mezei munkák szünetelnek. A takarmánynövények számára hagyott földeken az első évben a luczernával és lóherével együtt nyári növényeket is vetnek, melyeket még azon évben learathatnak s így azt érik el, hogy a föld abban az évben sem marad haszonvétlen, mert a takarmányt csak egy évvel azután lehet kaszálni, bár a mag még akkor őszszel kinő s a learatott növény tarlója a juhoknak jó legelőjéül szolgál. A juhok nagyon szépek, mind osztályozottak s rendkívül finomak.