Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

105 értünk. Igaz, hogy két-három perczig is hason kellett csúsznunk s még ezen kényelmetlen helyzetben is alig tudtunk átvergődni némelv szoros ösvénven. De ha egyszer odajutottunk, minden fáradságot elfelejtünk s a ki a barlangnak ezt a részét megnézte, egészen más fogalommal fog birni az egészről. Láthatók itt oszlopsikátorok. különböző boltozatok, kápolnák stb.. mintha művész keze állította volna elő fehér vagy veres kövekből. Megfoghatlan, hogy egy kerékvágás is van ott, mely a barlang nagy részét átfutja, egy folyónál megszakad, de a túlsó oldalon megint látható. Középen, a nádor látogatásának emlékére piramist emeltek csepegő kőből s a következő feliratot vésték belé: Josephus Archidux Austria?, Regni Hungaria? Palatínus, Pater Patriae latebras subterranei antri Baradla vidit 1806. A Baradla-hegv, mely alatt ez a barlang van, egészen elsőalakzatu mészkőből áll s rajta nyír-, tölgy- és hársfa tenyészik. Négy órai ottmulatás után kijöttünk s visszatértünk a vendéglőbe, hol bennünket jó ebéd várt Szentiványi részéről, a ki szakácsát is magával hozta. Ebéd után csakhamar visszaindultunk, a mi rám nézve igen szerencsétlenül üthetett volna ki. Én ugvanis Szentivánvival az első kocsin utaztam, Lajos és Szabó a másodikon. A mint azonban egy hegyről leereszkedtünk, az ő lovaik elragadtak s oly szerencsétlenül rohantak a mi kocsink hátuljának, hogy a kocsikast átfúrta s engemet kegyetlenül oldalba ütött. Kocsinkon hátul egy szegény asszony ült, ő is hatalmas lökést kapott s talán épen az ő sikoltása tartotta fel kissé a lovakat s e miatt nem kaptam én erősebb ütést. De ha ez nem történik, Lajos és Szabó bizony roszszul járhattak volna, mert a kocsis nem birta megtartani