Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

102 czementvizet, mely vagy szabadon foly ki a hegyekből, vagy gépek segítségével kell kiemelni a mélyből, számtalan keskeny facsatornába vezetik, melyek részint szabad ég alatt, részint fedett folyosókon állanak. Ezen csatornákba vasdarabot tesznek s minden 14 napban lekaparják a víz által lerakott rézkérget a vasról, s ezt aztán ismét visszateszik. A leválasztott rezet marának — Schlichnek — nevezik, melyet még az olvasztóba kell tenni. A szomolnoki bányakerület 20 ezer mázsa rezet szolgáltat évenkint, melyben ezer mázsa itt lerakódott czementréz foglaltatik. Különösen látni méltók a vízemelő gépek, legkivált pedig a szivattyúmű a vörös hegyen, melyet a völgyben fekvő patak hoz mozgásba s a czementvizet 00 ölnyi mélységből nemcsak a föld felületére szivattyúzza, hanem azonfelül körülbelül még 10 ölnyire fellöki, a honnan aztán a víz a fentemlített csatornákba vezettetik.' Az itteni hegvek többnyire csillával vegyes kékes palából állanak, ámbár én kovakőben szürke dárd-érczet barna páttal is találtam. Egyébiránt az itteni ércztelepek már nagyon ki vannak aknázva s mint mondják, kevés remény van már hozzájok; sőt a czementvíz sem oly gazdag többé, mint azelőtt. Augusztus (». Míg az elutazásra a készület történt, meglátogattam a katholikus templomot, melyben egy rendkívül szép oltárlapot találtam. Szerettem volna ismerni a mester nevét, de senki sem tudta megmondani. Csúnya köves úton mentünk magas, meredek hegyeken keresztül Krasznahorka-Váraljára, mely gr. Andrássy birtoka. Ez