Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)
AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA
92 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. asszonyt nem csak tudósítanom, hanem arról is bizonyossá tennem, hogy ebből semmi lelki sérelmet, sőt inkább épületet magyarázván és állítván minden rendű előttünk járóink, abban nekünk kötelességünk elménket megnyugtatnunk s Idvezítőnk példájára az konkolyt is aratás idejéig szenvednünk, hogy annak időnap előtt rendetlen szorgalmatosságból következhető irtásával az jó magban is kár ne következzék. Vagyok azért teljes reménységben, hogy mélt. Nénémasszony is azon említettek istenes intézésének nem csak gátlója, hanem gyámolítója is és minden botránkozásoknak (mely akármely ártatlan ellenkezésből következhetne) távoztatója leszen.» Károlyi eme fölvilágosító levele nem volt fölösleges, mert az egri püspök Petheö grófnőt is fölkereste levelével és szóval is kifejezte előtte rosszalását, hogy kath. földesúr létére «nem igyekszik a római katholika hitnek gyarapításán, hanem inkább idegen új eretnekeknek szaporodásán». 1 A grófnő erre azzal felelt, hogy földet ajánlott föl a leendő plébános részére. Károlyi sietett megnyugtatni rokonát, kijelentvén, hogy a lutheránusok részére szerzett engedélybe a püspök is beleegyezett. A kath. plébánosra vonatkozólag ugyanekkor így ír Károlyi a grófnőnek: «Mi pedig az plébánost illeti, valamint az aratót az búzába érése előtt káros, úgy érésével beállítani mind helyes, mind tanácsos, de nem a végre, hogy széjjeloszlassa, hanem hogy jóra bírja a népet. Annak azért még ideje nem lévén, valamint én mostanság úgy m. Nénémasszony alatt adta ki. Elmondja benne, mily viszály keletkezett a nyíregyháziak vallási ügyéből. Ezek nyomán ő kénytelen volt még az imaházat is lerontatni. Most azonban megadliatja már nekik a vallásgyakorlat szabadságát, bizonyos megszorításokkal. 1 Pcthcő Rozália grófnő levele Károlyihoz 1756. április 22. Fcjértó.
