Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

85 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. ban fekvő beteg. Az elkeseredett nyíregyháziak ezt csakugyan megtették. Az alispán azonban elfogatta a tetteseket s mindegyikre 50 forint pénzbüntetést és ötven botot méretett.

1 Ámbár a vármegye kijátszotta a püspököt föntebbi határozatával, de ez csak ideig-óráig tarthatott; mert a «Carolina resolutio» csakugyan nem engedi meg a kálvinista papnak ama funkcziókat, melyeket Nyíregyházán végezett. S így újabb rendelet kibocsátásának esetében a vármegye kénytelen lett volna a törvény szerint intézkedni. Ezért írja Szaplonczay Kristóf Károlyinak : «Általláthatja Excellentiád, nem manuteneálhatjuk az szegény tótokat, úgy sincs kinek hinni, mivel minden ellenek vagyon». A főispán is kijelentette Károlyi inspektorának: «Ne is munkálódjék megmaradásokban az nyíregyháziaknak, mert nem teljesítheti, nincsen módja.»

2 Hogy Szaplonczay nem alap nélkül félt Nyíregyháza bomlásától, azt a következmények eléggé kimutatták; mert midőn a települők értesültek a plébános behelyeztetéséről, kimondották, hogy meg télvíz idején is távoznak. S egyetlen hét alatt harminczan távoztak Nyíregyházáról.

3 A költözködés és elégületlenség csak akkor szűnt meg némileg, mikor Károlyi márcziusban a királyi engedélyt, illetve a püspökkel kötött egyezséget leküldötte. A nemes gróf kellő utasításokkal látván el 1 Az alispán hivatalos jelentése 1756. február 14-éről. s Szaplonczay Kristóf levele 1756. február 15. Kálló. Ebben a levélben írja a grófnak, hogy ámbár ő is meg volt híva a gyűlésre, a főispán nem engedte megjelenni, s éjszakának idején nála nélkül fölcmcltctte a nyíregyháziak portióját. Mikor pedig a következő gyűlésben arra kérte, olvastatná föl Károlyi instantiáját, rcárivallott publice, «mit az egész vármegye csudált». 3 Szaplonczay Kristóf levele Károlyihoz 1756. február 19-én.