Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE

AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE. AZ ecsedi uradalom nem először cserélt gazdát akkor, r\ midőn azt Károlyi Ferencz gróf megvásárolta. A mily bonyolódott ügy volt ez a vétel, majd oly viszontagságos volt az uradalom egész története. Kezdődik Róbert Károly király idejében (1307.), mikor az uradalom a hires ecsedi Báthoryak ősének: Báthory Bereczk két fiának, Jánosnak és Lőkösnek jutott királyi adomány gyanánt. Ugyanők kaptak e királytól 1334-ben királyi engedélyt, hogy az ecsedi láp közt saját védelmükre várat építhessenek s azt hűségükről «Hívség várának» nevezhessék. A Báthoryak 1624-ig bírták Ecsedet; ez évben a Ferdinánddal kötött béke értelmében az ecsedi uradalom Bethlen Gáborra szállott 1647-ben ismét gazdát cserélt a birtok; ekkor Ferdinánd adománya következtében Rákóczy György fejedelem vette birtokába. II Rákóczy Ferencz és nővére Júlia: Aspremont grófné az örökség útján reájuk szállott birtokot fölosztották egymás között. 1698-ban Rákóczy Júlia (Aspremont grófné) a maga részét mintegy 50