Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE

34 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. Úgy ezen 1778. szeptember 21-én kelt királyi «consensus»-ban, mint az előbbi donationalis levélben Mária Terézia élénken vázolja ama ritka érdemeket, melyeket Károlyi Antal gróf a haza és trón szolgálatában szerzett. Ámbár — írja a királyné — ősi nemzetségének egyetlen élő férfitagja volt, mégis kora ifjúságától kezdve fegyverrel szolgált, s a legközelebb lefolyt porosz háborúban élete koczkáztatásával is kimutatta hűségét uralkodója iránt. Alig üdült föl a csatákban kapott súlyos sebeiből, erőtlensége és gyöngélkedő állapota daczára bámulatos gyorsasággal ujonczokat toborzott, s azok élére állott. Midőn Magyarország készséggel sietett terményeivel a Csehországban kitört éhinség csillapítására, elannyira, hogy maga is szügséget szenvedett; Károlyi Antal nem tévesztvén szem elől a közjót, a nagybányai bányahivatalba három éven át 12 ezer köböl búzát szállított mérsékelt árért. E nemes tettével az éhhaláltól mentette meg a bánya munkásait. Mint a Szamos folyónak hajózhatóvá tételére alakult társaság elnöke, s mint az ungvári és nagyváradi kerület iskolai és tanulmányi főigazgatója egyaránt nagy érdemeket szerzett. Ezen érdemek és az apja által a kincstárnak fizetett összeg fejében a királyné megengedte, hogy mindazon birtokokat és jogokat, melyekkel egykor a szent királyok az ecsedi uradalmat fölruházták, egyezmény útján visszaszerezhesse. Kivételt e tekintetben csak a királyi donatiók révén elidegenített részek képeznek. E legfelsőbb engedély alapján Károlyi részint barátságos egyezségek, részint pedig perek révén visszacsatolta az ecsedi uradalomhoz az elidegenített részeket és jogokat. A fönt kimutatott vételárakhoz hozzáadván az el-