Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE

31 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. ki Jeltett czélomnali megfeleljen. Mert én úgy intéztem, süt tettem is rendelésemet, hogy gyermekeimből, véreimből éltemben ha nem tapasztalok s nem reménlhetek olyast, az ki ő Fölsége, a Haza és kivált ezen föld szolgálatját hasznosan és előmenetesen űzhesse, idegenre is mindazáltal elégségesre és alkalmatosra hagyom jószágomat. Az én unokáimból pedig, ha lesz is, olyas nem telik, mert tudom ezen a földön nem neveltetik, az ki pedig itt nem neveltetik, ennek az földnek természetét nem tudhatja s alkalmatlan ö Felsége szolgálatjára, pedig itt oly szükséges az jó ember, mint a darab kenyér, mind ó' Felsége, mind a haza szolgálatjára!» Ilyen czél lebegvén szemei eló'tt, fölkérte a kamara elnökét, lépne közbe a királynénál s eszközölné ki, hogy a fiúág kihaltával annak adhassa a birtokot, a kinek tetszik; mert nem szeretné, ha a fiúág kihaltával az uradalom szétosztatnék, maradjon az annak kezében, a ki a király, a haza és azon föld javát a legserényebben előmozdíthatja.' A nemeslelkű gróf e fenkölt sorok írása után nem egészen másfél hó múlva meghalt, a nélkül, hogy megtudta volna, mi sorsa lesz az ecsedi uradalomnak. Ennek eldöntése és rendezése tehát fi^ra, Károlyi Antal grófra szállott. Károlyi Antal több tekintetben szerencsésebb volt atyjánál. O először is befejezte az Aspremont örökösökkel folytatott pert, mely még atyja életében 1748-ban kezdődötri Aspremont Károly t. i. aláírván a Károlyi Ferenczczel kötött szerződést és fölvévén a 80 ezer forint vételárt, 1748. május 4-én protestatiót tett le a szepesi káptalan előtt. E protestatióban azt állította, hogy az ecsedi uradalomnak ő csak azon részét akarta eladni, melyet Rákóczy Julia zálogosított el Bánffy Györgynél, 1 Károlyi Ferencz gróf Munkácsi Jánoshoz 1758. júl. 3. Nagy-Károly.