Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE

15 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. véleményét kivánta tudni, mert annak tudta nélkül nem akart a vásárlásba fogni; azért megírta neki az ügy újabb fázisait s elküldé Fischer báró levelét. «Nekem — írja a gróf érdekes levelében — sem az eló'tt nem kellett s nincs is semmi szükségem reá, de tudván Isten, mi végre akartam, hihető, Isten is azokat akarja általam effectuáltatni, s íme újabban Báró Fischertül minemű levelet vettem, most magok árnak iitánnam, copiáját accludálom, consideráld s akaratodat aperiáld, én addig suspendálom az dolgot, s ha kedved leszen hozzá, én megveszem, perennalításában is stabiliálom magamat, nem gusztusomért, sem hasznomért, mert az többiben sem lehet, hanem Istenem nevének dicséretiért, Catholica Religiónak azon földön lehető extensiojáért, s az Anyaszentegyháznak gyarapodásáért Istennek segítségébül minden dolgát annak igazgatásábul végben viszem, mind Fiscustól, mind Aspremonttul egészlen, mellyel temporaliter magunknak sem lesz kárunk, mert az interesét csak így is behozza, per industriam dohányoeconomia által duplumra is reá vihetjük. Extraneusokkal populálván, avval augeáltatik mind az privatum, mind az publicum. Pokol szomszédtól megmentjük magunkat, villongó határinkat, stabiliálhatjuk magunkat Majtényban, másokban perennalitást nyerünk».

1 Megegyezvén fiával a vásárlás ügyében megkezdte az alkudozást az Asfremont családdal. Ez könnyen ment, mivel már 1730-ban elkészítették az adás-vevési szerződést s most csak végre kellett volna azt hajtani. E szerződés szerint Aspremont Gobert Károly gróf és nővére Johanna, az ecsedi uradalomnak őket illető részét, melyet Bánffy György Erdély gubernátora tart zálogban, 1 1733. június 17-<5n. Pozsony.