Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)
III. az oktatásügy története - 2. 1754–1855-ig - b.) Fegyelmi állapot
tartótanács királyi jognak magyarázta. E rendelet megfosztotta a vallásfelekezeteket azon autonomicus joguktól, melynél fogva iskoláikban a tanítást és nevelést függetlenül vezették és intézték mind az ideig. Sok és nehéz küzdelem után tudták a protestánsok e jogukat visszanyerni. A Ratio Educationis a közoktatásügy érdekében olyan elveket, olyan eszméket foglalt magában, a melyeket a protestánsok s épen a mi felekezetünk vezérférfiai is szívesen és örömmel üdvözöltek és fogadtak el; de azon tételei miatt, melyek a fennálló jog megváltoztatását foglalták magukban, síkra kellett szállni és küzdeni ellene. o o ; Az a küzdelem, melyet az egyház saját autonomicus jogáért foly tátott, az 1790—91-iki országgyűlésen alkotott XXYI-ik törvényczikk kihirdetésével megszűnt. E törvénynek 5-ik pontja ugyanis az egyházakat és iskolákat önkormányzati jogukba visszahelyezi. De nem szűnt meg a Ratio Educationis tanügyi részének hatása a mi tanügyünk szervezetére. Sok tekintetben tökéletesebb volt a R. e. tanügyi szervezete, mint a miénk; helyesebb volt a tanmódszere, tudományosabb alapon vezette az oktatást, a reális tudományokat a humaniórák mellett párhuzamosan tanítja stb stb. Épen ezért nem zárkózhattak el vezérférfiaink ennek elvei és eszméi elől s hatása a következő évek, sőt tizedek nevelési oktatási rendszerén a mi iskoláinkban is meglátszik. fia végig tekintünk a közölt tanterveken, látjuk, hogy a humaniorak mellett a reáliák is helyet foglalnak. Igaz ugyan, hogy az elébbiek nagyobb tért tartanak elfoglalva, mint az utóbbiak; ennek oka abban áll, hogy fenmaradt tanterveink abból a korból valók, mikor ismét a humanisticai irány volt túlsúlyban. b.) Fegyelmi állapot. 1754-ben kollégiumi rangját elveszti ezen iskola s lesz két osztályú grammatikai, féltrivialis iskolává. A tanulók kötelességeit és jogát meghatározó olyan iskolai rendtartásról, melyet az előző időszakból a fegyelmi jegyzőkönyvek Articuli de Moribus Sehol, néven említenek, egyáltalában említés 1753 után nincsen sehol; de hiszen egy olyan alsórendű iskolának ilyen törvényekre szüksége sem volt. Az egyházi tanács jegyzőkönyve felemlíti egy helyen, hogy 1795. május 3-án megbizattak tiszt. Németi István, Nztes Esze Tamás főcurator, Kis István vice curator, Keresztesi András, ifj. .leney György assessor és T. Laki Sándor rector urak hogy oskolába járó gyermekek számára készíttetendő bizonyos Regulákat és oskolai törvényeket dolgozzanak ki. 6*