Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)

IX. a főgimnázium vagyona és annak kezelése

— 151 — ralni akarván, megadtam és engedtem. 1668, aug. 17. Bethlen Drusina, ink." Az 1667, szept. 7-ikén Jánkon tartott megyegyűlés egy kiküldött bizottsággal összeiratja a telkeket, számszerint 56-ot, s az iskola képviselőit, Várallyai Lőrincz és Kaposi Pál lelkésze-* ket, Veszprémi István professort, Gyarmati András seniort és Szentpéteri János contrascribát beigtatta. A bizottság eljárásáról a megyegyülés 1667, deez. 7-ikén bizonyítványt állított ki. GrófRhédey Ferenczné a városi tanácshoz 1668 ban Berencze és az 1000 frtos alapítvány ügyében levelet intéz, a melyben biztosítja a várost, hogy mindkét hagyományt az iskola javára meg fogja kapni. A városi levéltárban 101—11 szám alatt a huszti jószágigazgatónak, Tölczékv Jánosnak egy levele van, melyben világosan ki van fejezve, hogy Berencze a főgimnáziumnak hagyatott s ezen kívül Rhédeynek még több rendbeli hagyományáról tesz említést a levél írója. A levél a városi tanácshoz van czímezve s így szól: „Kigyelmetek böcsülettel nékem írt levelét elvettem, s a dolgot értvén bona fide recognoscalom, hogy boldogh emlékezetű Méltóságos Groft' Redei Ferencz Uram ő Nsga szabad s Istenes indulatjából legalta a szakmari Scholahoz Berenczét minden hozzá tartozó jókkal s jövedelmekkel, ezen kívül ötven Gira ezüstöt ugyanazon Scholahoz, ezeken fellyül edgyík Schola mesternek esztendőnként rendelt volt ő Nsga száz forintot, mig Isten ő Nsgokat élteti, melyekről magamnak is privatim egy nyihánszor beszélgetett ő Nsga, s az ő Nsga Kegyelmetek Scholájához való kegyes indulattyát ugyan én általam írásban declaraltatta Kegyelmeteknek, mely úgy hiszem, most is Kegyelmeteknek kezénél vagyon. Ezek után ajánlom mindnyájan Kigyelmeteket a jó Istennek oltalma alá. Datum in Huszt, Die 30 Junii Anno 1670." Gróf Rhédey Ferenczné 1670-ben meghal s az iskola ekkor birtokába veszi Berenczét és nyugodtan túrja 1678-ig, a mikor a szatmári várban lakó jézsuiták minden ok nélkül erőszakkal elfoglalták. A város az országgyűlés előtt több ízben (1681. és 1687-ben) emelt panaszt e jogtalan eljárás miatt, de igazságot nem kapott. 1687-ben a Felséghez folyamodott s erre a pozsonyi kamara elrendelte a szepesi kamarának, hogy Berenczét adassa vissza, de még ez a rendelet is süket fülekre talált, üka volt a jezsuiták erőszakoskodásának s a hivatalos forumok lanyha, erélytelen eljárásának az a vallási villongás, mely épen azon korban a katholikusok és protestánsok között a legélesebb volt. 1 704-ben 11. Rákóczi Ferencz visszarendelte volt az iskolá-