Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)
II. az iskola külső története ős kormányzása
— 13 — Ez a rendszer, t. i. a consistoriális rendszer, fennállott a XlX-ik század elejéig. — Fájdalom ! nem lehet tudni, nem lehet ismerni azon rendszabályokat, melyek zsinórmértékül szolgáltak az ítélethozatalnál, s a melyekhez kellett alkalmazkodni úgy a sedes tagjainak, mint a tanuló ifjúságnak. — Valószínűleg ezek a rendszabályok is az 1703-ban volt nagy tűzvész martalékai lettek s azután — talán — elfelejtették újból papírra tenni, vagy ha igen, elvesztek, megsemmisültek ismét, mert sem az iskolai, sem az egyházi, sem a városi levéltárakban nem találhatók. A sedes-ek felett állott a consistorium, mely az ellenőrző hatalmat gyakorolta; a consistorium felett a pártfogóság, mely állott a városi tanács küldöttségén kivül mindazon kegyes alapítókból és adományozókból, a kik az iskola fentartásához anyagi segedelemmel hozzájárultak. Később látni fogjuk, hogy a pártfogóság alkotó részét tették nemcsak Szatmár város és megye elő kelői és testületei, hanem Bereg, Szabolcs és Ugocsamegye, sőt Erdély főurai közül is igen sokan. Mindezen testületek felett állott, mint legfőbb ellenőrző közege a szatmári egyházmegye, mely az úgynevezett tractuális visitátió alkalmával esperese és egy-két lelkész tagja által gyakorolta az ellenőrzés jogát, 1749-ben egyesült a szatmári főiskolával a németi, melynek tanárát, Komlósi Andrást, elbocsátották. Ezen egyesülés után a németi egyház tanácsa is jogot nyert a szatmári iskola igazgatásában s a két egyház tanácsa úgynevezett közös egyháztanácsban vezette a főiskola szellemi és anyagi ügyeit. Ez egyesülés, mint testvéri ölelkezés, együtt tartás, megszilárdította még jobban e főiskolát, mely a város, a megye és a szomszéd megyék intelligencziáját nevelte keblén, mint az édes anya szerető gyermekeit, De a mily örvendetes volt ez év a két főgimnázium egyesülése miatt, épen oly végzetessé lett a jézsuiták fondorkodása miatt.. A jézsuiták ugyanis, a kiket Pázmán Péter 1634-ben telepitett Szatmárra, rosz szemmel nézték, hogy úgy a város, mint az egyház ügyeit ref. vallású egyének vezetik s a főiskolának ügyét is oly melegen támogatják, hogy ők tért csak igen nehezen hódithatnak maguknak nyilt küzdelemmel. — Alattomos úton kezdették tehát a munkát, még pedig akna-munkát, s a való tényeknek elferdítésével, sőt egyenes lctagadásával intéztek támadást először az egyház ellen, azután a főiskola ellen. — A mikor 1721-ben, a mint H. Kiss Kálmán irja, egy vallásügyi bizottság jött le Budapestről, hogy a két egyház között felmerült sérelmes ügyeket megvizsgálja, s a mikor Ragályi Ferencz a reformátusok részéről előadta a következő sérelmeket:
