Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)

II. az iskola külső története ős kormányzása

Bethlen Gábor bőkezűségéből a főiskola mellett még két ref. iskola keletkezett Szatmáron. Egyik a várban 1622-ben, a mikor Bethlen Gábor a szathmári várat birtokába vette. 0 ugyanis a várőrség gyermekei számára állította fel ez iskolát. I)e már 1672-ben a jézsuiták elvették ennek lmlyiségét s így megszűnt. A másik iskola a Hostátban keletkezett 1642-ben, a mikor a Hostát lakosai anynvira megszaporodtak, hogy külön egyházat alakítottak. Ez az iskola 1680-i g állott fenn s tanítókkal a főiskola, látta el. Megszűnt 1680-ban, a mikor erdélyi és török hadak a Ilostátot teljesen elpusztították, megsemmisítették. Virágzott e főiskola a városi tanács égise alatt s a nagy nevű pártfogók pártfogása mellett csaknem 150 évig, fentartva magát a város és egyház segélyezése mellett a kegyes alapítványokból, hagyományokból és adományokból. Önként tolulnak előtérbe egyes kérdések, a mikor megemlítjük a főiskola virágzását, s tudakolják, hogy: Mi módon igazgatta a város az iskola ügyeit ? melyek azok a kegyes alapítványok, a melyek biztosították az iskola létét a város és egyház segélyezése mellett? s kik voltak a kegyes alapítók? Megvallom, kimerítő választ adni ezen kérdésekre nem lehet. Nem lehet, mert úgy az iskolai, mint a városi és egyházi levéltárak alig szolgáltatnak valami adatot, vagy épen semmit, a melyekből teljes hitelességgel megállapítani lehetne a kormányzás módját, az alapítványok mennyiségét s az alapítók nevét. Az iskola szellemi és anyagi ügyeinek vezetését a városi úgynevezett kül- és beltanács tartotta meg. A tanács, mint fő patrónus, patronatusi jogánál fogva szervezte az iskolát, készített tanrendszert, elintézte a fontosaid:» fegyelmi ügyeket, eszközölte a tanárválasztást vagy tanárhívást, megállapította a tanárok és tanulók jogait és kötelességeit. S a mikor a városi tanács a patronatus alapján az egyházak szervezését is jogkörébe vonta, s az egyház ügyeinek vezetésére megalkotja a consistorium névvel nevezett egyházi tanácsot: akkor az iskolai ügyek közvetlen vezetését is ennek a testületnek jogkörébe helyezi. Történt ez 1747. január 9-ikén. A consistorium a következőleg alakíttatott meg: Elnöke az első lelkész; ha akadályozva van a gyűlésen való megjelenésben, helyettesíti a második lelkész. A XYIII-ik század végétől az elnök az egyház világi főgondnoka. Jegyző mindig az iskola tanára. Tagok vagyis consistorialis assessorok : a főbiró, négy városi senator, két curator, a kültanács két tagja, két jegyző, a volt főbiró és Szatmármegye főfiscusa, A tagok száma kezdetben 16, később 120.