Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok

c s o 1 t a, Ii o g y nyilatkozatát Míri a királynővel tudass ák.-'

1) A tehetetlen országtanács a sultán nyilatkozatát figyelembe sem vette. Az ország pártokra szakad. Mária királynő, a magyar koronát, nejének Annának jogán követelő Ferdinándhoz közeledik, kivel Nádasdy Tamás küldötte által a megbízható magyar előkelők névsorát közöltette és Ferdinánd Linczből visszakiildve Nádasdyt, miután ugy a magyar rendeket, mint a hor- * vátokat Ígéreteivel megnyerni buzgólkodott. Figyelmezteti Máriát félhető vetélytársaira, Zsigmond lengyel királyra, főleg Zápolya János erdélyi vajdára. Peremartoni Mihály orvost pedig Bécsből régi iskolatársának és barátjának Zápolyának kikémlelésére és ha lehetséges, megnyerésére, Erdélybe küldötte. Zápolya octóber 14-ére a magyar és erdélyi rendeket a hon védelme felett intézkedni Tokajba meghívta, hol a lángelméjü Verbőczy és az erélyes Várday egri püspök szónoklatai; két napi tanácskozás után elhatározták, hogy az elárult ország fenmaradása végett mentől elébb király választassák. Hivei a közfigyelmet a vajda íelé terelték. Ferdinándnak legerősebb támaszai, a mohácsi csatát, elvesztő Báthory és a protestáns Thurzók és Perényiek voltak. Mária ezeknek tanácsára a magyar rendeket november 2o-ére Komáromba országgyűlésre meghívta, ugyanakkorra az erdélyieknek egybehivását a vajdának megparancsolta. Ferdinánd a husszita cseheket, a kelyheseknek szabad vallásgyakorlatot biztosítván, megnyerte. Mária vallástürelmével pedig Magyarországon hódított. Októberben Ferdinánd Hamburgba érkezett, hova. Porius. Solimán naplója Jászay Pál.