Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok

Ferdinánd követei által kéreti Solimant, hogy őt Magyarországnak birtoklatában ne háborgassa ; a sultán hidegen elutasítja, kijelenti, hogy béke csak akkor lesz, ha a Magyarhonban elfoglalt várakat visszaereszti, Magyarországról lemond. Solimán diadalai után szeptemberbe visszaindul. Mustafa pasa a fogarasi várába zárkozott, Majláthot értekezletre meghívja, ki menvédet és kezeseket kér. A pasa fényes ruhába öltöztetett szolgákat küldve kezesül, kijátszotta Majláthot, elfogatta, Majláth tiz évi szenvedés után Konstantinápoly börtönébe meghalt. Solimán Ferdinándnak követét Laskyt szabadon eres/ti. ki hazájába Lengyelhonba költözött, hol rövid idő után elhalt. Ferdinánd veszteségeinek mikénti helyrepótlásáról a német herczegekkel s rendekkel tanakodik. Magyar hadainak vezéreivé ismét Fels Lénardot nevezi. Perényi Péter barátait sárospataki várában összegyűjti, Fráter György ellen izgat, minek következtében Isabellát s fiát több főurak és Abauj, Beregh, Bihar, Borsod. Gömör, Heves, Nógrád, Sáros, Szabolcs, Szatír ár, Szepes, Szolnok. Zemplén, Ugocsamegyék elhagyták s követeik által Ferdinándot felkérték, hogy az egyesitett és feloszthatlan Magyarországnak kormányzatát vegye által, a nemzetnek sérelmeit orvosolja; magyar főkapitányt nevezzen, az országot a török ellen védje meg. Isabella is elhidegedve a töröktől, Ferdinánddal béketárgyalásokat kezd. Fráter György a tárgyalásokba avatkozik s a Gyalün tartott értekezletek után kikötötte. hogy a:, akkor Thurzó Eleknek birtokában volt szepesi herc-zegséget Ferdinánd két év alatt szerezze meg és adja át ; Erdély vajdaságában Fráter Győrgyöt erősítse meg, ha pedig Ferdinánd Zsigmond János irá-