Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok

_ 24 kiilt. A győzelmet életével fizető Kun Gotthárdnak halálán kétségbeesett János király, hadi foglyait leölette. Ugyanezen évben Lónyay Gergely és Ghecsey kapitányok Kassát is Jánosnak hódoltatták, Horváth és Kállay pedig Tályát, Makoviczát és Sárost bevették. Kassa után egész felső Magyarország Jánost ismeri királyul. Ferdinánd Kassa ellen Fels Lénárdot, az Eszéknél mutatkozó török ellen Kaczianert vezényli, s hogy kettős hadjáratára pénzt szerezzen 1537. január 25-ére Pozsonyba ismét országgyűlést hirdetett, hol a rendek minden kaputól három aranyat szavaztak meg, a személyes felkelésről intézkedtek; a papi tizedeknek felét felajánlották ; egyszersmind Bécsbe küldött képviselőjeik által az alkotmánynak biztositását sürgették, mit Ferdinánd megígért. Ferdinánd felvidéki hadjáratát' 1537. elején megkezdi, Fels Lénárd Begéczet, Boldogkővárát, Makoviczát, Sóvárt és September 25. Sárost bevette. Jánosnak hadait iizi, Bebek és Perényi 18000 emberével a Bodrogközbe hátrál. Fels már Tokajt hódoltatja, Kassa ostromához készül. Mig a felföldön Ferdinánd ügyei kedvezőleg folytak, Horvátországban a töröktől nehéz vereséget szenvedett. Khosref pasa Klissánál Krusics Pétérnek dandárét szélylyel verte ; Mohammed szendrői pasa Veröczét, Pozsegát hódoltatta, Kaczianernek német, cseh zsoldosait és az alatta küzdött magyar hadakat tönkre tette, Kaczianer seregének romjaival Diakovár felé menekült, de e közben Khosrev és Mahommed hadai körülveszik, Kaczianer Valpó felé menekül. Ferdinándnak másik vezére Sclilik a törökök támadása elől megszökött. Lodron és Bakics helyt állnak — utolsó leheletig küzdenek, az elvesztett csata után hullájuktól elválasztott fejüket Mohammed Solimannak kiildi.