Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok

- 23 — meidet előadják, kijelentették, hogy ha uralkodni akar. a török ellen hatásosan lépjen fel, ügyét Zápólyával rendezze, két uralkodó sok egy országban ; az idegen zsoldosokat távolítsa el az országból, jó pénzt veressen, a rosszat semmisitesse meg, a kényurak rablásait gátolja meg. Ferdinánd elösmerte a panaszoknak jogosultságát és ezeknek orvoslata végett, november 17-ére ujabb országgyűlést hirdetett. Addig is helyetteséül Thurzó Eleket kinevezte. A novemberi, a következő évben is folytatott gyűlésnek érdekesebb czikkei: az osmanok elleni hadjáratára kapunként két arany adót ajánlottak, fegyveres felkelésre minden öt kaputól egy fegyverest rendeltek; a helytartó előliilése alatt Pozsonyban két egyházi, ugyanannyi világiakból alakított kormánytanács működjék, a városok királyadót fizessenek, János királylyal a fegyverszünet betartassák : de vele béke, csak a magyar tanács meghallgatása után köttessék, az országnak feldarabolásáról szó se legyen, a király Magyarországban lakjék, a megyékbe főispánokat nevezzen; a szegénység szolgálatait készpénzzel fizesse; az erőszakkal elrablott birtokokat jogos tulajdonosainak visszaadassa : idegeneknek adományokat s hivatalokat ne adasson; titkos társulatokat ne tűrjön meg, jó pénzeket Jiagyjon forgalomban. Ferdinánd előkelő hiveit Bécsbe rendeli, hol ezeket megpuhítani igyekezett, az országgyűlésnek törvényeit megerősíteni vonakodott, miáltal a magyaroknak rokonszenvét elveszité, kik tömegesen János királyhoz pártoltak. Egész Erdély Jánosnak hódolt ; a bosszús Ferdinánd, a vajdává kinevezett Bánffy Boldizsárt, Erdély meghódítására rendeli, ki az országon pusztítva vezeti át zsoldosait, végre a vitéz Kun Gottliárd Szatmár-Kémeti alatt, hadait 1536. évben összezúzta, Bánffy alig meue-