Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

II. Ferdinánd

— 224 — vek, a weimari berezeg, ugy Mansfeld elhaltak, Bethlen zászlói alá esküdtek. Bethlen 1627. elejét jól tölté el, bár 1627. ápril o án Alvinczy Péter kassai ref. paphoz intézett levelében a m agyarországi nagyurak ingatagsága m i a 11 k e s e r ti e n kifakadt, és ha sikerei nem lesznek k i e 1 é g i t ő ennek tulajdonítja. Egyszersmind nagy harczi tervében az unió fejedelmeit a további háborúra készségéről biztosította, mit ellenei előtt titkolva, Eszterházy Miklós nádort áltatta, miszerint ha Ferdinánd Fridiiket a pfalzi választó fejedelemségbe visszahelyezné, a német protestáns fejedelmekkel pedig békét kötne, ez esetben véle a török ellen siikerrel fordulhatnának. A török sultán, ugy Erdély rendei Bethlen fejedelmet üdvözölték, a szultán május havában a fejedelmi jelvényeket megküldötte. Bethlen a fényes kapunál keresztül vitte, hogy a szultán közbenjárása és beleegyezése nélkül Ferdinánddal békét nem köt. így biztositva saját érdekeit, befolyásával S'önyben szeptember havában Ferdinánd és a sultán között a, zsitvatoroki béke megerősíttetett — Vácz várának ügye megoldatlan hagyatott, csak némely palánkoknak lerontása határoztatott el. A fáradhatlan fejedelem ez időben Erdélynek megnagyobbitásán, hatalmának megszilárdításán fáradozott. Ez okból Oláhországot és Moldvát Erdélybe beolvasztani és az erdélyi fejedelemséggel a lengyel királyságot egyesíteni törekedett. II. Ferdinánd értesült nagyszabású terveiről, s hogy ebben meggátolja, Konstantinápolyban megbuktatásán hévvel dolgozott követe. A sultánról kicsinlőleg nyilatkozó leveleit a sultánnak mutogatták, de mindezek után Ferdinánd a török előtt terveivel megbukott. Az óvatos Bethlen a török adókat pontosan