Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok

-" — 10 — hogy a Signoriától decz. 5-én fogadtatott, hol Jánosnak királylyá választását örömmel fogadták, sőt Ferdinándnak János ellen szövetséget kérő követeit elutasították. A pápa. Károly császárnak, mint Ferdinándnak ellensége, szintén szívesen látta Zápolya fején a magyar koronát. A franczía király í. Ferencz pedig már 1527. elején követét János király udvarába küldötte. János király vett jó hirein még jobban elbizakodott. ^ Az óvatos VIII. Henrik angol király Wallopot. a két ország és udvar hangulatának a helyszínén felösmerésére küldi. Az angol követet Ferdinánd Bécsbe letartóztatja, ki hazánkkal csak, leveleivel érintkezett. A bajor berezegek Vilmos és Lajos Ferdinánddal haragba, sőt viszályba keveredve, 1527. elején Jánosnak a tőrök ellen segélyt Ígértek és Ferdinánd ellen ingerelték, biztosítják, hogy a németrendek Ferdinándot segitni nem fogják. Ferdinánd,Zsigmond lengyel királyhoz fordult, hogy mint békebiró Ítélje el: őt, vagy Jánost illeti-e a magyar korona? Zsigmond julius 1-ére Olmützbe meghívja a korong igénylőket, hol János királyt Verbőczy István, a két Bánffy, Frangepán kalocsai érsek, Ferdinándot pedig a magyar Thurzó Elek mellett austriai követei képviselték, Olmíitzben két hónapi vitatkozások után. a kérdés eldöntetlen maradt. János, az általa túlbecsült franczia szövetséget I. Ferencz királylyal megköti. Verbőczy julius 2-án büszkén kihirdette a pápát és Velenczét befoglaló fegyveres szövetséget. Ferdinánd önerejére hagyatva, vesztegetéseivel s ígéreteivel Cserni Jován rácz czárt, Fekete Jován 1526 év előtt Zápolyának lovásza, később merész kalandor, szabadkai, majd szegedi czár, eddig Zápolyának hive

? 1527-ben Ferdinándhoz átpártolt. — A fekete czár ugy