Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

Árpádházi fejedelmek - Árpád

1. Mig Árpád nemzetsége ki nem hal, a fejedelem ebből választassák. 2. Mit közfáradalmaik által szereznek, abból mindnyájan igazságosan részesittessenek. 3. A fejedelmet szabadon választó nemzetségek fejei sem személyükben, sem utódaikban, az országtanácsból és kormányból ki nem zárhatók. 4. A fejedelem iránt hűtleneknek, ugy a törzsfők között viszályt támasztóknak vére ontassék; miként ők a választásnál hivségöket vérrel pecsételték. 5. Ha valaki Árpád, avagy a törzsfők utódai közül a vérszerződést megszegné, örökre átkozott legyen. (Ezen 5. pont — midőn a székelyek követeik által Árpádot a Kárpátok alatt felkeresték, és szövetségüket felajánlák: a „kőszer"-ben egy hatodikkal bővittetett.) 6. A nemzetgyűlésre megjelenni vonakodók kettélrasittassanak. Ezen felül a „kőszerbe" a harmadik pont kibövittetett, melyszerint „a közügyek a nemzet akarata szerint intéztessenek." Az etelközi fejedelemválasztás és ebben a magyar nemzetségi hadaknak egy nemzetté tömörülése és vitézségüknek hire Európának figyelmét a magyarokra forditja. A bölcsnek nevezett Leo császár, az ellene lázongó Simon bolgár fejedelemnek megfékezésére Árpádtól segélyt kér. Árpád szövetségesének támogatására Levente fiának, (kit a görgök Liuntin-nak neveztek) és Csörsznek vezérlete alatt nagy sereget küld. A magyar hadak Simont 888-ik évben három csatában leverik és a bolgár földön szedett gazdag zsákmányokkal hazatérnek. A szövetségeseinek vitézségét csodáló Leo irva hagyta : ,.A magyar, kényelem keresés helyett, elleneit