Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - Az avarok

- 32 Baján hosszú uralkodása alatt, három római császár ellen diadalmasan harczolt, Hunniát meghódítja. Baján 531 '-ban a Szerémséget igényli, e miatt hadait Dalmátiában a császár ellen vezeti. Tiberius békét sürgető követségét elutasítja győztes hadjáratával Pannóniát meghódítja és a császárra évi 24P00 arany adót vet. Sindigurum alatt 582. évben Mauritius császárt kegyetlenül megveri, V i m i n a t u m i g minden földet hatalmába kerit. A Fekete tengernél Anchiolus falaira tiizé fel győzelmi jelvényeit. Az 583-ik évben a felemelt adó miatt, a császárral ismét harczba keveredik, győzelmei után R atari at, Marcianapolist és Dorust u m o t leromboltatja. Győzelmei után Hunniának ura, Sátorát a Duna és Tisza közötti síkságon* felhuzatja. A hűtlen szerencse 592-ik évben elfordult Bajántól. Drinápoly alatt nagy vereséget szenved. A visszavonulás alatt erélye dicsőén küzd, de veresége oly nagy vala, hogy kifejtett vitézsége már csak a hanyatló üstökösnek gyönge fénye volt, Baján a Priscussal huzamos időn át folytatott hadi küzdelmeiben hét fiát veszti el, kiket a táborában kitört pestis rabolt el, négy fiát pedig, oldalán küzdőket a csatákban egyenként elveszté. A döntő csata 593-ik évben a Tiszánál vívatott, mit Baján elvesztett, nagy bajjal a Tiszán átmenekül, de vert hadait a légiók sarkon követik, földvárát beveszik, megsemmitik. A nagy khán harmincznyolcz évi uralkodása után, a Priscus ellenében vesztett csatával történeti szerepét bevégezte, hátralévő napjaiban a Tisza füzesei között, az elvesztett Hunnia után kesereg. A Tiszánál vívott nagy győzelmet a byzanczi császárság alig ha kihasználta, különben nincs értelme annak, hogy Bajánnak utőda a „s z é p K li á n" a szövetségi adót