Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - A hunnok

— 11 — római tábornok czimet is használ, de szövetségét Róma évi 350 iont aranynyal fizeti. Roff' tovább megy, követeli hogy ösmerje el a császár, miként a Dunának éjszaki partján elterülő minden föld a hunnoké, mire a rómaiaktól ösztönözve, három vazal törzs a hunnok ellen fellázad. Roff a lázitó Rómának hadat üzen, most a megrémült császár előkelő patricziusokból összeállított követsége által békét esd. Roff időközben, 434 körül elhal, a birodalmat Munzukh fiaira hagyja. A római követséget már az uj királyok büszkén lovon ülve fogadják, nehéz feltételeket szabva, a szövetségi adót megkétszerezik, évi 700 font aranyra felemelik, ezen felül a fellázadt vazalok kiadását követelik. A rómaiak a nehéz feltételeket elfogadják, Mama és Attekám fejedelmi vérből származott gotlivandal ifjakat kiadják, kiket Attila keresztre feszittetett. E szigorú ítéletnél már Attila egyedül szerepel, nagyon valószinü, hogy testvére Buda had és államügyekbe nem avatkozott. Némely külföldi források állítják ugyan, miként Attila testvérét, mert az épülő hunn várost nevéről Budának nevezteti, megölette, ámde hazai hagyományaink szerint Attila öcscsét a birodalomnak keleti felébe küldötte. Akár eltávolíttatott, akár elhalt Buda, az kétségtelen, hogy Attila mindig egyedül uralkodott, hatalmát soha és senkivel nem osztá meg. Visszatérve Budának megöletésére, megjegyzem, hogy épen az, hogy a fővárost „Budának4 nevezik, a két testvér közötti egyetértés mellett bizonyít, avagy képzelhető-e, hogy a fél Európát hóditó, az isten ostoraként rettegett Attila akarata ellenére mertek volna a városnak nevet adni, képzelhető-e, hogy őt imádó hunnjai Attilát megbántani akarták, vagy merték volna ? Buda máig testvérének nevét viseli, mi azt bizonyítja,