Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - Hazánk régi lakói

— 6 — Kr. e. a hatodik században a magyar dunai részeken trák eredetű pannonokat, Erdélyben és a Tiszának emelkedett téréin agathireket találunk. A negyedik században a gallok érkeznek. A harmadikban frankok s a görbe kardjukkal feltűnő kelták törnek be, ugyanekkor k v á d o k és markománok a Garam és Ipoly völgyein, a s a rmaták ésjazigoka Duna lapályain települnek; a déli részeken a g ó tli o k, vandálok, dunántuli részben pedig gepidák foglalnak hei} et. A longobárdok kiknek őshazája a Cimber félsziget, a mai Jutland volt, a XII. század kezdetén Brandenburg lakói ez időben Longobard név alatt Padeborn vidékén, tanyáztak, innen a római birodalom határára reá törtek. A minket közelebbről érdeklő pannonok, mindezen népek között, nehéz harczokat viva, hazájukat hat századon át meg- és leltarták. Pannoniát a hatalmas Kóma megtámadja, 0 c t a v i a n, (Augusztus) Kr. e. 29 évvel augusztus havában Rómában a pannonok feletti győzelmet ünnepli. Róma ismétli megtámadásait és Pannónia meghódítását Kr. u. az első században bevégzi. A pannonok három százados római uralom alatt lassanként nyelvüket és ezzel nemzetiségüket elveszítik. Elrómaisodnak. Kilencz százados küzdelmeik után, a pannonok el vesztek, de a magyarnak szent örökül, hazánknak egyik örökbecsű nevét Pannoniát hagyták. A pannonoknál rövidebb időt éltek az agathir e k, kiket Kr. e. négy századdal a dákok kiszorítanak, a IX. században oláhok szállják meg Erdélynek bérczeit. A dákokat Traján a havasok őserdőibe felszorítja, Erdélyt római provincziává hódítja. Keletről egy hatalmas nép érkezik : a hu n n o k.