Sőrés János: Szent-Mihály község története (Debrecen, 1887)

I. Büd - Szent - Mihály község alapitása - 1. Küzdés korszaka 1495–1700

I. BÜD-SZENT-MIHÁLY KÖZSÉG ALAPÍTÁSA. 1. Küzdés korszaka. 1495—1700. Tisza-Szent-Mihály, mely már ma „Bűd-Szent-Mihály a-nak neveztetik, a mellette lévő Bűd nevű régibb községtől, esik a Tisza balpartján, e folyótól 7 kilométer távolságra Szabóles vármegyében, Nyíregyházától délnyugotra, Hajdu-Nánástól északra. Alapíttatott a XY-ik század végén az 1495-ik esztendőben ccsedi Báthori András koronaőr, Szabóles és Szathmármcgyc főispánja által; ki is Tege-Bűdnck határából egy részt elfoglalván '), azon Szent-Mihály tiszteletére — jobbágyait letelepítvén hihetőleg Ecsedről — templomot építtetett. Innen származik a község neve. Czimere : egy oroszlán, mely őt megilleti, ha tekintjük a lakosok századokon keresztül át szenvedett küzdelmeit, s e küzdelemben tanúsított kitartását, bátorságát. * Történetére vonatkozólag a XVI-ik századból csak annyit jegyezhetünk fel, hogy a község előrctörekvő kevés lakosai a reformatio óhajtott tanait elfogadják; és azt, hogy az 1550-ik év jövedelmi forrást nyit számára; miután az ezen évben hozutt törvény 36-ik articulusa értelmében megengedtetik a jobbágyoknak a bormérés Szentrnihály naptól Szentgyörgy napig. (Kántor korcsma.) ') Később Iíűd ura Báthori János visszaporelte.