Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)
III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - I. FEJEZET
98 1637 1637-ben Lónyay Zsigmond „III. Ferdinandus király és császár tanácsa" ad adomány- és szabadság-levelet Nyíregyházának, Vitézlő Tarcsay Istvánnak s több társainak engedvén itt bizonyos konditiók alatt lakó földet. 1) Lónyay Zsigmond korának egyik legbefolyásosabb embere, előbb Ferdinánd hive volt, azután Rákóczy Györgyhöz csatlakozott. Jelen volt a, Rákóczy és 11-ik Ferdinánd között 1631-ben létre jött békeszerződés megkötésekor, sőt a hajdúk elé épen az ő és Mikó Ferencz által aláirt féltételek terjesztettek ; — ugyan őt, továbbá Serédy Istvánt és Klobusiczky Endrét küldi Rákóczy, a török közönyös viselkedése miatt egyezkedés végett Eszterházy nádorhoz 1644-ben. Az alább egész terjedelmében olvasható adománylevél Nyíregyházának „a sok jövő—járók és hatalma') Városi levéltár. Az adománylevél a következő : „Én Lónyay Sigmond az Felséges Harmadik Ferdinandus Király Császárnak. Németh. Magyar és Cseh országok királyának Tanácsa. Adom emlékezetül az én levelemet mindeneknek az kiknek illik, hogy lalála meg engemet az Vitézlő Tárcsái István töb társaival edjüt. jelentvén azt, hogy ők Szabolcs vármegyében levő Nyíregyházi nevii Falunak földét megakarnák szállani és rajta megtelepedni jó módok és bizonyos okok alat. hogyha én is mind magam és maradékim képében nekik maradékjoknak arrul való bizonyos végezés levelet adnék ; mely kívánságokat megtekintvén, és azon Nyíregyháza nevii Falunknak is az sok jövők, járók és hatalmasok miat való romlot és puszta álapottyát. azonképpen ott való jobbágyainknak is ugyanezen dolog felől való törekedéseket . . . engettem nekik az megtelepedésre és élésre ezen Nyíregyházi Földünket, egy néhány számú katonánknak mind mezejével. Rétyével. Szántó Földével. Vizével és minden hasznaival együt. az ide alá megirtt okok és condiciok alat. hogy ezen földünket mostan ot lakos és ezután szálandó Jobbágyunkkal is egyaránt birják és éljék. Ha mit pedig magunk ekéi és marháink élése alá. vágtáz Szántó Földekben vagy Kaszálló füvekbein akarunk meghadni és szakasztani az földben azzal mindenkoron szabadosak lehessünk, az töb okok pedig ez szerint következnek : I. Valakik ezen Nyíregyházi Földünkre az Katonaság közzé . . . vagy ennek utánna szállanána.k azok is az mi Nyíregyházi Földünket Jobbágyunkkal edjüt jó és illendő intézés és egymáshoz való jó megállással és békességessen bírhassák, ugy hogy azoknak táplálására Ha kik pedig paraszt embereket katonának kiván ha pedig az Katona voll keresse az paraszt ; előt és
