Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - I. FEJEZET

Bethlen István még 1635-ben is Ecseden van. hova a Rákóczy György üldözése elől menekült, sőt ide menekül hozzá Erdélyből fia Péter is, kit szintén Rákóczy György üldözőbe vétetett, szinlég amiatt, hogy saját jószág igazgatóját megölte, de valóban féltékenységből és az apja iránti gyűlölségből. Innen ment Bethlen István, a sérelmeket nem tűrhetvén, Budára Rákóczy megbuktatását sürgetni a portánál.') így e tekintélyes főúr s választott erdélyi fejedelem közvetlen közelében levén Nyíregyházának, sőt itt is gyakrabban megfordulván, ennek jólétét ápolván szabadalmait védelmezvén, pártfogásának védszárnyai alatt Nyíregyháza folyvást fejlődött s erősödött annyira, hogy hajduvárosi szabadalmaiban, különösen nevezett főúr oltalmában bizva, a vármegye által reája vetett terheket. adókat nem fizette; mint ezt bőven láthatjuk a megyei levéltár adataiból

2). Hátrányban levén Lónyay taxában 50 forinttal, a koronának 27 frt 50 dénárral; ezeken kivül régibb hátrányokban 120 írttal. De más körülmények is jöttek közbe, melyek a megyei földes urakat Nyíregyházának ellenségévé tették; nevezetesen a jobbágyok tudomást nyervén a Nyíregyházán élvezhető szabadságról, a sokáig lekötött elcsigázott jobbágyok mindenfelől tömegesen szökdöstek Nyíregyházára, s ennek lakosai az ideszökött jobbágyokat és lakosokat nemcsak szívesen fogadták, hanem ha kellett fegyverrel is védelmezték; igy a földesurak munkáskéz nélkül maradván, a karok és rendek Nyíregyháza és a többi lilialis hajduvárosok ellen sérelmeiket az ország rendei elé terjesztők, minek következtében az 1635-ik évi pozsonyi országgyűlés 68-ik czik1) Horváth Mihály Magyarok története 2) Megyei levéltár Fascic. 70. act. 53.