Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

Bevezetés

jutásánál ás fejlesztésénél gyakran anyagi erejét majdnem meghaladó arányokban igyekszik magának meghódítani és biztositani a jövendőt. E gyors fejlődés és emelkedés élénken felkölti a gondolkodó figyelmét Nyíregyháza múltját illetőleg; s ama kérdés merül fel: nem bir-e e város e gyors fejlődéshez támpontot már a messze múltban? Es valóban, komoly kutatás után meggyőződünk a felől, hogy e város már a régi múltban sem nyomtalan, amennyiben részint vidékén, részint magának a városnak területén otyatén régészeti nyomokra találunk, amelyek kétségtelenné teszik, hogy területünk már azon őskorban, amelyről évszámok szerint be nem számolhatunk. telep, lakott föld volt. A mint azonban Nyíregyházának régészeti múltjáról homályosak egészben véve adataink, ugy vagyunk vele történeti szempontból is. Nem említtetik a honfoglalás történetében, ahol pedig két vezérnek: S z a b o 1 c s-nak és T a s s-nak alkotásai és működése beszéltetik el bősértfe

sen. s ahol máig is beszélő, s a nagy hóditók nevét megörökítő, ezredéves helynevek említtetnek fel. — Sőt a későbbi dátumok sem vonják le egészben történeti tárgyamnak: Nyíregyházának múltjáról az ismeretlenség sötét fátyolát. Nem találkozunk vele sem krónikáinkban, sem a megye területére vonatkozó okmányainkban, melyeknek elseje pedig egész 1067-ig felnyúlik: sőt a későbbi adatok is restek Nyír egy-