Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

II. RÉSZ: A nyíregyházi ev. ref. egyház története - III. FEJEZET

— 452 — a vasút állomáshoz, hol a tágas pályaudvart egészen ellepte a kíváncsian várakozó sokaság; s midőn a Debreczen felől bejövő vonatból kiszállni látta Főt. Révész Bálint püspök ur ősz alakját, őszinte öröm és lelkesedés között hangzott fel az ajkakról az üdvözlő „éljen". Most Kovách Gerő főjárásbiró egyhá­zunk presbytere szólalt meg az ünnepélyes csend kö­zött s szép beszédben üdvözölte a püspök urat, mire ő kenetteljes szavakkal meghatóan felelt. Mig ezek történtek, berobogott a Szerencs felől érkező vonat is, mely ünnepélyünknek egy másik ki­emelendő egyéniségét, öröm anyját hozta körünkbe, mélt. Gräfl József. meg}őnk főispánjának neje, br. Győrffy Róza személyében. Minek következtében a püspök ur öröm könyeket fakasztó válaszát követő „éljen"-ek, ez ujabb mozzanat által még inkább fel­lelkesített tömeg ajkairól, megsokszorozva hangzottak fel. az örömtől ragyogó arczu, hódolatra késztő öröm­anya üdvözletére, kit bensőségteljes szavakban az ün­neplő egyház lelkésze Lukács Ödön fogadott, mire ő méltósága kedves csengésű hangján, lekötelező szivé­lyességgel válaszolt. Most megindult a nagj^ tömeg vissza a városba a várt kedves vendégekkel. Elől az ipar egyesület testülete, kiket a város disz fogatán az öröm anya és a püspök ur követtek, utánnok a beláthatatlan mennyiségű sokaság. A paplak körül nagyszámú kíváncsi nép várakozott, sőt azt is mondha­tom, hogy egy kicsiny csoport nagyon is türelmetle­nül várta a „püspök bácsit". Ezen kicsiny csoport 24 fehér ruhába öltözött 5—10 éves kedves kis leány­kákból állott, kik virágcsokorral kezökben, a paplak bejáratánál szívélyes „Isten hozta" üdvözléssel fogad­ták, s mig Nagy Lajos aljárásbiró s presbyter hatásos

Next

/
Thumbnails
Contents