Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

II. RÉSZ: A nyíregyházi ev. ref. egyház története - I. FEJEZET.A reformatio kezdetétől 1753-ig.

— 374 — 1659 Az 1659-ik év június 12-én Bogáton tartott par­tialis synodus határozatában ismét találkozunk a Nyír­egyházai egyház nevével az alább egész terjedelmében közlött „deliberatumban," mely szintén azt mutatja, hogy akkor Nyíregyháza már a tekintélyesebb egyhá­zak közé tartozott. A végzés igy hangzik: „Mivel az Isten dicsőssége nem kevésbbé ingadoz az ő népe kö­zött a sokáig és sokszor mesterkedő ifjaknak mester­kedése miatt, kik a szent tudomány mellett a seholai szenvedéstől irtózván. Istentől az ő nyájja legelésére illendő és elégséges Talentumot nem kérvén s vévén, nyomozzák tulajdon csak a maguk hasznát, mely mé­teles gonosznak eltávoztatására és hárítására illyen Cautiokat parancsol a sz. partialis szorgalmatosan ob­serváltatni." „I-mo. Kirekesztetnek némely bizonyos helyek a mint neveztetik tarisznyás mesterek megfogadásától; ugyanis nevezet szerint: Kálló, Bátor, Mada, Vaja, Pálcza, Mándok, Kisvárda, Jánosi, Eőr, Szamosszeg, Vitka, Otsva, Szalka, Ibrány, Halász, Dombrád, Nyír­egyháza, Bogát, Eejértó, Gáva, Berezel. Qui omnes post annos duos quam commodatius se se gesserint licet loco moveantur, et in Scholam celebrem studia augendi gratia mittantur, nisi voeato ad ministerum post probationem accesserit vel sperata foret. Il-do. A gondviselésbe gyengélkedő gyülekezetek­nek megengedtetik a széllyel járóknak is megfogadása bizonyos observantiak alatt, a) Megházasodván és elég­séges Talentum a sz. szolgálatra nem lévén, kiküldet­tessék azon esztendőben, b) Másunnan a feleségesek be nem hozattatnak, tudván, hogy scholára való me­néseket ezek elmulatták, c) A nőtlenek intetnek, jöve­delmekkel való temperanter élésre, kiket deprehen-

Next

/
Thumbnails
Contents