Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

II. RÉSZ: A nyíregyházi ev. ref. egyház története - I. FEJEZET.A reformatio kezdetétől 1753-ig.

— 374 — 1659 Az 1659-ik év június 12-én Bogáton tartott partialis synodus határozatában ismét találkozunk a Nyíregyházai egyház nevével az alább egész terjedelmében közlött „deliberatumban," mely szintén azt mutatja, hogy akkor Nyíregyháza már a tekintélyesebb egyházak közé tartozott. A végzés igy hangzik: „Mivel az Isten dicsőssége nem kevésbbé ingadoz az ő népe között a sokáig és sokszor mesterkedő ifjaknak mesterkedése miatt, kik a szent tudomány mellett a seholai szenvedéstől irtózván. Istentől az ő nyájja legelésére illendő és elégséges Talentumot nem kérvén s vévén, nyomozzák tulajdon csak a maguk hasznát, mely mételes gonosznak eltávoztatására és hárítására illyen Cautiokat parancsol a sz. partialis szorgalmatosan observáltatni." „I-mo. Kirekesztetnek némely bizonyos helyek a mint neveztetik tarisznyás mesterek megfogadásától; ugyanis nevezet szerint: Kálló, Bátor, Mada, Vaja, Pálcza, Mándok, Kisvárda, Jánosi, Eőr, Szamosszeg, Vitka, Otsva, Szalka, Ibrány, Halász, Dombrád, Nyíregyháza, Bogát, Eejértó, Gáva, Berezel. Qui omnes post annos duos quam commodatius se se gesserint licet loco moveantur, et in Scholam celebrem studia augendi gratia mittantur, nisi voeato ad ministerum post probationem accesserit vel sperata foret. Il-do. A gondviselésbe gyengélkedő gyülekezeteknek megengedtetik a széllyel járóknak is megfogadása bizonyos observantiak alatt, a) Megházasodván és elégséges Talentum a sz. szolgálatra nem lévén, kiküldettessék azon esztendőben, b) Másunnan a feleségesek be nem hozattatnak, tudván, hogy scholára való menéseket ezek elmulatták, c) A nőtlenek intetnek, jövedelmekkel való temperanter élésre, kiket deprehen-