Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

A jövő programmja

— 348 — Lássuk tehát ezek szerint alább kifejtendő nézeteimet ! Ha figyelmesen vizsgáljuk városunk lakosságát, azt kell tapasztalnunk, bogy népünk munkás, szorgalmas és takarékos, mindamellett nagy gazdagság egyetlen munka körben, tehát sem az iparosok, sem a kereskedők, sem a gazdák között rem létezik, s ha létező anyagi viszonyaikat összehasonlitjnk más városokéval. Nyíregyháza lakossága hátrányára üt ki ez összehasonlítás, értve különösen a gazdaközönséget, mivel az ipar s kereskedés pangásának sokkal mélyebben fekvő okai vannak, melyeken segíteni hatáskörünkön kivül esik. Ha már a felett gondolkodunk, hogy az egyesek gazdagság tekintetében mért nem állanak egy vonalon más nagyobb városok polgáraival, hogy mi az oka, hogy például Debreczen, Hódmezővásárhely, Szentes, Nagy-Kőrös sat. aránylag több tekintélyesebb vagyonú gazdát mutathat fel mint Nyíregyháza: más eredményre nem juthatunk mint arra, hogy városunk az okszerű gazdálkodás s különösen a gyümölcs termelésben szer felett hátra van maradva; ott van. hol évtizedekkel ez előtt. Semmi lendület e tekintetben. Ki ki amint látta apjától, ugy folytatja tovább. Nem hiszem, hogy tekintélyes gazdáink közül csak egy is meglátogatta volna csak a közel fekvő dibreczeni gazdasági intézetet is; gazdasági lapot pedig nem hiszem hogy valaki hordatna; ami pedig a gyümölcs termelést illeti, egy pár egyént kivéve, kik azt inkább csak magán paszióból űzik, —arról jobb nem is beszélni. Ily körülmények között stagnál az egész mezőgazdaság. igy amely fokára emelkedtek az anyagi jólétnek gazdáink a kedvezőbb viszonyok között, ott