Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

V. KÖNYV - I. FEJEZET

284 — tették a népet, népgyűlés tartatott, hol a sok ezerre menő népnek a függetlenségi nyilatkozat megmagvaráztatott. Ugyan ezen hóban hire futván a muszka közeledésének, a kormány templomi imákat rendelt el a muszka betörés ellen, s ezzel együtt következtek a megpróbáltatás szomorú napjai. A nagy számmal itt elhelyezett magyar katonák eltartását nem birván tovább a város. Dómján Sámuelt és Marsalkó Károlyt az elöljáróság Debreczenbe küldi, hogy onnan "a katonáknak élelemre valókat küldjenek; mire visszajöttek fölös számú ökrök küldettek az újvárosi pusztáról; azonban részint az ázsiai kolera, részint a muszka közeledésének, részint a vereségeknek hirére juuius 5-én általános országos böjt rendeltetett, még a mészárszékek is egész nap zárva voltak. — Junius J4-én a katonaság Pestre rendeltetett, a város katonaság nélkül maradt. A kormány rendelete folytán, junius 26-án minden felekezet lelkipásztora veres zászlóval kezében járt kelt a városon általános nép felkelést hirdetve; * jun 27-én, ugyan e tárgyban, nagy népgyűlés tartatott városunkban. Junius 28-án általános riadalom s páni félelem szállta meg a város lakosainak nagyobb részét azon hirre, hogy „jön a muszka!" — A Muszkák már ekkor csakugyan átjöttek a Tiszán, Kőmives Károly kiküldetett kémszemlére, hogy merre és mennyire vannak, s gyorsan kelle vissza fordulnia, hogy kezükbe ne kerüljön. A lakosok, különösen az asszoiryok és hajadonok, de a férfiak közül is sokan szöktek, bujdostak, ki merre tudott, falvakba, szőlőkbe, tanyákra, csak a bát-