Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

IV. Könyv: Az ujtelepülés és várossá alakulás kora. 1753–1847 - I. FEJEZET

— 196 — 84 ökör, 7 ló, 17 tehén, 114 juh, 38 sertés volt az összes marha állomány Nyíregyházán; ezen körülmények megérlelték az eszmét Gr. Károlyi Ferencz lelkében, hogy nagyobbszerü telepitvényt ültessen Nyíregyházára; ez azonban nem ment oly könyen; — ugyanis nevezett gróf 1752-ben április 29-én tartott vármegyei gyűlés elé azon kérelemmel járult, hogy engedtessék meg neki Nyíregyházára uj lakosokat telepíteni; de a karok, és rendek visszaemlékezvén Nyíregyházának régibb hatalmaskodásaira, ellene mondtak e szándéknak, telvén különösen attól, hogy majd, ha nagyobb erővel lesznek, ismét ide fognak szökdösni a megyei földes urak jobbágyai. A gróf mindamellett nem szűnt meg tervével foglalkozni, ujabban megkereste a vármegyét, azon ünnepélyes igéret mellett kérte az engedélyt a telepítéshez, hogy egyetlen szabolcsmegyei lakost sem ve1753 end a települők közé. Végre 1753-ban április' 28-án tartott megyei gyűlésen megadatott az engedély a gróf számára, de csakis oly feltétel mellett, hogy az uj lakosok nem Nyíregyházára, hanem a Nyíregyházától nyugotra eső „Cserkesz" pusztára telepíttessenek,

1) 2-szor hogy a települőknek házhely és elegendő szántóföld adassék. Végre kiköttetett, hogy 3 évig minden teher és adózás nélkül bírják kiadott osztályrészüket, 3 év múlva pedig évenként egy-egy aranyat fizessenek. Ezen megyei végzés birtokában a gróf Szarvason keresztül utaztában, — ott lovak váltása miatt kevés időt töltvén, — a város előkelő gazdáit magához hivatta «) Ki ne látná át e feltételnek valódi indokát V Nem egyéb volt az. mint elővigyázat, nehogy a régi szabadalmakkal biró Nyiregyháza netalán nagyobb erőre vergődvén, előbbeni jogaiba visszahelyezkedjék, s a környékbeli földes uraságnak kárt és kellemetlenséget okozzon. Szerző.