Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - V. FEJEZET

— 189 — Ugyanezen években nagy per foly a pazonyi birtokosok, az Elek család és a Kállay család között, mely perhez csatolt terjedelmes és részletes tanúvallomásokból értesülünk, hogy a nyíregyházai, kállai és pazonyi határokban a következő helynevek voltak akkor ismeretesek: Rádiszéke, Zsirhalom, Bange teleke. Kisteleke, Áldottkutteleke, Tothteleke, Megyesteleke, Mándteleke, Pogányszer, Ekerithoteleke, Nyiresteleke. Kozmateleke, Miklósteleke, Bánteleke, Bődszentkirály, Szent-Péterteleke, Bőrbányák sat. ez utóbbi onnan vette elnevezését, hogy a juhászok a lopott juhoknak bőrét a homok-dombba vájt nagy gödrökbe rejtették el. Ez a magas domb a Kálló léié vezető ut mentén az orosi szőlőben mai napig is Bőrbányának neveztetik.

1) Az 1746-ik esztendőben armalista nemesemberek na; voltak Nyíregyházán: Fejér János, Bak György, Vida Mihály, Cseke György, Kereki Péter. A lakosok számlián és erőben igen megfogytak, nem lévén képesek a rájok rótt katonatartási terheket viselni. Ezen évben a pénzbeli adózáson s természetbeli szolgálmányokon kivül 120 kenyeret. 120 véka zabot tartoztak fizetni.

2) 1748-ban biró volt Ozifra Péter, 1749-ben Buday 1748 József. 1752-ben Fintor István. 1752 Ezen években a megyei conscriptiokon kivül nincs egyéb adat Nyíregyházáról, ez azonban még is nevezetes, mivel névszerint megismerkedhetünk azokkal, kiket a Károlyi által beszállitott uj telepitvény e lakó földön talált; — és ezek a következők: a fennebb nevezett 5 ármálista nemes emberen kivül: Czifra Péter. Pap János (g. kath. leik.), Pap István, Szabó Ferencz, ') Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 4(3. nro 358. 2) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 47. nro 392.