Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - V. FEJEZET

— 181 — Ugyan ezen évben nyújtja Bánffy Mária pro testátlóját az ecsedi uradalom igazságtalan osztálya miatt '); azonban e protestatio eredményéről semmi feljegyzés nem találtatik, hihetőleg azért, mivel már 1712-ben „az ecsedi uradalmat II. Rákóczy Ferencz pártütése (?) miatt, mint uraveszett jószágot VI-ik Károly császár Gr. Károlyi Sándornak ajándékozta."

2) A következő esztendőben ismét pestis fogyasztja 11111 a megye s ország lakosait.

3) Van ebben az évben Nyiregyházán 65 cselédes gazda, 14. sub gazda, vonó ökör 77, hámos ló 63, fejős tehén 51, meddő s negyedfü tehén 51, fejős juh 69, sertés 74. (Lásd F. 20. 158.); tehát az 1716-ik évi összeirás óta némi emelkedés történt a vagyonosodásban. Elszöktek ez évben Nyíregyházáról: Kaskötő János Püspökibe, Kelenik András Bakonyszegre, Garabonczi János. Rinyi Ferencz Zelindre, Geczi Péter Acsádra, Ártánházi András Aszalóra, Kis Péter Tokajba, Kereki Péter és Encsi Mihály Czeglédre, Máté Sámuel Böszörménybe. (Lásd conscriptio 20. 161.). 1722-ben elszöktek Nyíregyházáról: Kerülő András, Néma György, Kadrics György. (F. 23. a. 131.) Több évi összeírásból összevetve kitűnik, hogy ebben az időtájban a nyíregyházai Colonus határa 3 mezőre volt osztva s 31 colonus birt összesen 2000 hold földet. A lakosok közül száz holdon felül birtak: Luca István, Kis László, Török György, Filep István. Buda László. Orosz Jakab. Fintor Mihály. Ezeken kivül voltak a nagyobb uradalmak s urasági birtokok, mint a Rákóczy-féle, most már Károlyi, továbbá a Józsika, Józsa-féle birtokok sat. q Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 19. 64. 2) Szirmay Szatmármegye története. II. Rész. 73. lap. 3) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 20. 12.