Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - V. FEJEZET

172 — tették Károlyit, igy végre is megköttetett a béke. s Károlyi május 1-ső napján 12 ezer kuruczczal letette a hűség esküt Pálfy előtt. Igy végződött a fényes és jogos szabadságharcz, mely anyi fényes és gyászos lapot tölt be e szegény haza történetében, — mely oly közvetlenül érintette megyénket és városunkat is. Még ez évben is 25 orales és 24 equiles volt elhelyezve Nyíregyházán s 132 köböl abrakkal, 34 köböl gabonával. 132 szekér szénával kelle szolgálnia a haderő fenntartásához.') 1712 máj. 19-ről Pálfy János Pozsonyból keltezett levelében a szabolcsmegyei katonaságnak meghagyja, hogy oszoljon szét. kiki maga lakó földjére menjen és excessust ne csináljon.

2) Ezen időtől kezdve ismét a császári hadak ültek Szabolcsmegyének s Nyíregyházának nyakára, mint azt látni fogjuk. Ezen évben tartott conscriptio szerint az adófizető nemesek névlajstromában (nomina nobilium contribuentium) találjuk Nyíregyházáról Csekö Jánost; az urak és nemesek (nomina dominorum et nobilium)név lajstromában pedig a következőket: Luka István. Szabó Menyhért. Csiszár István, Tatár András, Máté János, Cseke János. Borús Zsigmond. Szilágyi Gergely. Ezeken kivül cselédes gazda lakik Nyíregyházán ezen évben: 98.

3) Már az 1711-ik évben a magyarhadak szét oszolván, azon év auguszt. havától holnapról holnapra, majd nem hétről hétre feles számú katonaság ült. Nyíregyházán; igy augusztus 5-én Rabbutin generalis recrutaival s remondaival. „Subsitalt 3-ad napig 2 7 V

2 oralissal. ') Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 12. .34. 2) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 13. 17. 3) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 13. 73.