Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

I. RÉSZ - I. FEJEZET

— 11 ékszer lehetett. A másik temetkező hely a hugyaji határban találtatott. Az itt talált bronzbolgár a X-ik századra mutat. A temetkezésnek eme modora mutatja, hogy itt a kőkorszakban már emberek éltek, s némi vallásos fogalmakkal birtak; legalább a keletfelé fordulás, a szájhoz helyezet edények azt látszanak bizonyítani, hogy az illetők már a halhatatlanság homályos sejtelmétől vezéreltettek. Az anarcsi temető egy mocsár partján lett felfedezve. Közel a csontvázak fekvő helyéhez egy csontból készült korcsolya is találtatott, mely bár eddig még biztosan meghatározva nincs.- minden valószinőséggel irámszarvas csontból készült. — így e temetkezési hely ideje a másodlagos kőkorszakra. vagyis az iramgím korszakra tehető. Az elősoroltakon kivül. még más indok is van. mely bizonyítja, hogy Szabolcs és a Nyírség földje, mái- ;i történelmet megelőzött korban emberlakta föld volt; alig van itt ugyanis olyan tó. vagy tófenek. pedig az ilyen megyénkben százakra tehető, hol nagy mennyiségű obsidián szilánk ne találtatnék, ez azt mutatja, hogy ama régi emberek (minthogy ők köztudomásúlag leginkább a vizek mellett, vagy vizek felett czölöp építményekben telepedtek meg, hol a fő élelmi forrás, a halászat gyakorolható volt), kőeszközeiket maguk készitették. Be van bizonyítva továbbá, hogy a czölöp építmények korában az emberek már nemcsak halászat s vadászatból éltek, hanem olyan amilyen földmiveléssel is foglalkoztak. így Sweizben a m eile ni, moosseedorfi s wangeni tavi építmények maradványainál több vékányi égetett búzát találtak összecsomósodva •