Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Funták. Ha jól emlékszem, Csepkaniesot is kihallgatta biztos ur. A tauu, Csepkaniesot? Az elnök. Ő nem hallgatott ki senkit, az volt az első szólása. A tanu. Csepkanics? Ott volt Csepkanics is ? Funták. Annyiban kihallgatta, mint Matejt, hogy azt mondta, tudok már mindent. A tanu. Csepkaniesot nem hallgattam ki, sem az egyiket sem a másikat. Funták. Engedelmet kérek, legyen szives oly hangon beszélni, a mely hang ide illik. Csepkanics volt-e előtte? A tanu. Nem, kihallgatás végett nem volt előttem senki. Funták. Van-e tudomása csendbiztos urnák, hol volt akkor Matej, mikor Csepkaniesot kihallgatták ? A tanu. Csepkaniesot kihallgatták? Mondom, hogy nem hallgatták. Funták. Nem hallgatták ki egyáltalában? A tanu. Nem. Funták. Ott a kertben nem volt egyik az egyik helyiségben, a másik a másik helyiségben ? A tanu. Nem. Az elnök. Karancsay! Klein Ignácz. Nagyságos elnök ur, engedelmet kérek, itt vagyunk hárman, négyen, öten, mért nem hivatkozunk Recskyre, hanem csak ő rá. Az elnök. Hallgasson, üljön le, ez nem kérdés. Karancsay József! (Tanu bejön) Az általános figyelmeztetés után, hogy az igazat vallja, az általános kérdésekre előadja, hogy született Nyíregyházán, 39 éves családos, jelenleg vasúton van alkalmazva, különben czipész. Az elnök. A mult esztendőben milyen alkalmazása volt itt Nyíregyházán? A tanu. Mint fogházőr. Az elnök. Ön mint fogházőr több alkalommal részt vett azon vizsgálatnál, melyet Bary József teljesített Tisza-Eszláron és Lökön ? A tanu. Igenis. Az elnök. T.-Eszláron jelen volt-e Vogel Ansel kihallgatásánál? A tanu. Igenis, jelen voltam. Az elnök. Ismeri maga Vogel Anselt ? A tanu. (Rámutat) Itt van ? Az elnök. Jelen volt-e maga Vogel Ansel kihallgatása alkalmával ? A tanu. Igenis jelen voltam. Az elnök. A csendbiztos Vay György hallgatta-e őt ki, vagy nem ? A tanu. Nem. Az elnök. A vizsgálóbíró hallgatta ki csak ? A tanu. Igenis, a kir. ügyész ur jelenlétében. Az elnök. Emlékszik-e arra, hogy mely időben kezdődött a vizsgálat ? Reggel, délben, este ? A tanu. Délben érkezett meg egy megbízott városi rendbiztossal Eszlárra, délután kezdődött a kihallgatás. Az elnök. Maga jelen volt ? A tanu. Igen. Az elnök. Mit keresett maga ott? A tanu. Ott voltam mint felügyelő a letartóztatottakkal. Az elnök. De mikor kihallgatta a vizsgálóbíró Vogelt, jelen volt a szobában ? A tanu. Igenis benn voltam. Elnök: És nem volt semmi szerepe ? Tanu: Volt, mert a szót át kellett adui. mert nem tudott magyarul. Elnök: Tehát mint tolmács? Tanu; Igen. Elnök: A kihallgatás elejétől végig jelen volt e mindig ? Tanu: Igen. Elnök: Történt-e Vogellel a vizsgálóbíró által valami testi bántás? Tanu; A legkisebb sem. Elnök : Mégis azt állítja Vogel Amsel, hogy a vizsgálóbíró ur öt fejen ütötte kézzel. Tanu : Azt tagadom. Nem való, annyit mondhatok, hogy figyelmeztette őt a vizsgálóbíró ur, mert elkezdett nyakaskodni és mindig tolakodott az asztalhoz és mert tisztátalan volt, a vizsgálóbíró ur és a kir. ügyész ur parancsolta, hogy maradjon helyben. Ekkor velük szemben, annál inkább elkezdett fészkelődni és lármázni és erre reákiáltott és asztalra dobbantott a vizsgáló biró ur, hogy maradjon helyben, csendesen. Elnök: Igen, de az is állíttatik, hogy mielőtt Vogel a vizsgálóbíró ur elé került, már akkor Vay csendbiztos ur elővette és azon alkalommal többrendü bántalmazásban részesült és ebben maga is részt vett. Tanu: Erről nem tudok semmit, ez nem való. Elnök: Vogel azt állítja, hogy Vay csendbiztos ur háromszor felütötte az állát: látta-e ezt maga? Tanu: Ez nem igaz. Elnök; Ö magával hozatott vizet vederben és reászoritotta, hogy igyék. Tauu: Ez nem igaz. Elnök: Állítja továbbá, hogy három pohárral adott neki keserüvizet. Tauu: Azt nem tudora. Elnök: De uiaga jelen volt-e mindig? Tanu: Jelen voltam, de nem tudom. Elnök: Azután azt állítja, hogy levetkőztette meztelenül és ijesztette, hogy fel fogja húzni a levegőbe. Tanu: Nem igaz. Elnök: Maga jelen volt caindig? Tanu: Igenis, jelen voltam és azért mondom, hogy mindez állításai nem igazak. Elnök: Mondja meg Vogel, hogy Karancsay ott n kihallgatásnál, és a csendbiztos : mit tett, Karancsay vagy pedig a csendbiztos? Tolmács: Karancsay többet nem tett vele, csak megkötötte az egyik oldalon a haját és a másik oldalon a csendbiztos. Elnök: Igaz az Karancsay? Karanczay : Tagadom, nem igaz. A tolmács: Mielőtt még el nem tört a kancsó, í adott, kínzásból vizet, de a vederből ő maga ivott. Elnök (Karancsayhoz); Hogy maga erőszakolta a vizivásra, igaz ez? Karancsay: 0 kért vizet tőlem, én akartam neki adni és amint utána nyúlok a kancsóuak, hogy felemeljem, beleütődik a ládába és eltörött. Azutáu nem tudtam hirtelen mást adni, egy kis csuporba hoztam vizet és ugy adtam neki inni, mert azt mondta, hogy szomjas. A tolmács; Az nem igaz. mielőtt a kancsó összetört, mindig ő adott vizet egy, két, három, négy pohárral is. Karancsay, Nem adtam én. Tolmács: Mikor eltört a kancsó, azt mondta a csendbiztos, hogy hozzon vizet, és hogy nem kell neki adni, hanem hogy ő igyék maga. Elnök: És amint azutáu vederbe hozott vizet, mondta a csendbiztos, Vogel maga ivott? ugy van ez Karancsay ? Karancsay : Nem is hoztam vederbe vizet, hanem csuporban és azt letettem az asztalra, különben is kijöttem a türelemből, mert mindig faggatott vízért és egyéb másért, hát azt mondtam neki, hogyha tetszik, igyék. Elnök: Továbbá milyen jelenetnél volt még ottan Karancsay? A tolmács: Karancsai mindig mellette volt, és mindent tudott, hogy mit csinált a csendbiztos. Elnök: Karancsay tagadja, hogy igaz volna Vogelnek azon állítása, hogy a vizsgálóbíró hozzányúlt volna és átalában, mikor őt kihallgatták, a vizsgálóbíró bántotta volna. A tolmács: Mikor innen elvitték őt az első kihallgatásra Eszlárra, és kérdezték, hogy micsoda, mindenre azt mondta, hogy nem tud semmit, és akkor azutáu a vizsgálóbiró ur pofonütötte. Elnök: Karancsay! ott volt maga akkor és látta azt maga? Karancsay. Az nein igaz. A tolmács. Mikor őt kihallgatni akarta a vizsgálóbiró, más szobába vezette őt és mikor először pofon akarta vágni, kiverte a szobából. Az elnök. Kiverette ? De Karancsay jelen volt ? A tolmács. Jelen volt, Az elnök. Ugy, de azt mondja Karancsay, hogy nem igaz az egész bántalmazás. A tolmács. Ő nem tehet róla, ha Karancsay nem akarja az igazságot mondani. Az elnök. Hát a vizsgálóbiró nem bántotta őt többé ? A tolmács. Ott kivezette őt a kertbe és ott járt Karancsayval 2 órát, akkor megint bevezették, hogy mondja meg az igazat, de azt felelte, hogy nem tud semmit, ekkor azután Smilovicsot behozták másodszor és Smilovics szemébe mondta neki — Vogelnek hogy 80 frtot is adott, Vogel erre azt mondta, hogy nem igaz, hazudik és erre mondta azután a vizsgálóbiró, hogy adjanak neki két pohár vizet és ő azt kiitta. Az elnök. A vizsgálóbiró mondta azt, hogy adjanak neki 2 pohár vizet ? Tolmács. Igen, akkor azután a vizsgálóbiró pofon vágta őt, nem tudja egyszer-e, vagy kétszer, de egyszer bizonyosan. Elnök. A vizsgálóbiró tette azt ? Tolmács. Igen. Elnök: Ott volt akkor Karancsay? A tolmács: Ott volt. Karancsay: Nem volt abból semmi sem igaz. A tolmács: Karancsai mindent tud, ő szállította azutáu Lökre. Elnök: Mi történt azután? A tolmács: Az, amit már elmmdott és ezt Karancsay mind tudja, mert mellette volt mindig. Elnök: Igaz-e Karancsay, hogy látta, hogy Vogelt Vay a csendbiztos Lökön vizivásra kényszeritette? adott-e neki a csendbiztos keserű vizet? továbbá igaz-e, hogy levetkőztették meztelenre, bogy lábait összekötözték ? Vogel: Engedelmet kérek, azt nem mondtam, hogy összekötötték, hanem azt állítom, hogy össze akarták kötni. Elnök: Tud-e mindezekről valamit? Karancsay: Semmit sem tudok. Vogel: Dehogy nem, hiszen mindig ott volt. Ott volt akkor is, mikor a puskával ütöttek, látott mindent. Azt átlátom, hogy azt még sem mondhatja, hogy igaz, amit én beszéltem. Elnök : Ön állítja, hogy igen, Karancsay meg azt mondja, hogy nem igaz. Elnök: Herskó Dávid, Karancsay jelenlétében mit csinált önnel a csendbiztos ? A tolmács: Este bevezették a házba és ott tolmács volt és kérdezték, hogy miért nem mond igazat, erre azt mondta, hogy nem tud mondani semmit. Erre megütötte a csendbiztos. Elnök: Tehát a csendbiztos megütötte egyszer kézzel s azután bottal döfte oldalba. Látta ezeket? Karancsay: Tagadom, mert bot sem veit nála. Elnök: Mondja meg ezt tolmács ur Herskónak, mit mond ezekre? Tolmács: Tudja ő, hogy őt erővel nem fogja megindítani, hogy igazat moudjon, s hogy hiába fog beszélni, ha azt állítja, hogy nem igaz. Hogy ne tudná ezt. mikor tolmács volt, csak nem akarja tudni. Elnök: Arról í tud-e valamit Karanc-'ay, hogy ki hallgattatott ki először Lökön: Matej, Herskó vagy Smilovics? Karancsay: Nem tudom, hogy Herskó vagy Matej hallgattatott-e ki legelőször, annyit tudok, hogy Matej Herskóval szembesittetett, hogy mondja meg az igazat. Elnök: És Matej elmondta? Karancsay: Igen, el. Elnök: Herskó önként beszélte-e el a dolgot, ahogy történt? Karancsay: Tisztán ugy, mint Matej. Elnök: Hát Smilovics? Karancsay: Az is ugy beszélte el a dolgokat. Elnök: Smilovics volte Matejjal, vagy Herskóval szembesítve? Karancsay: Igen, mind a kettővel.