Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

kapcsolni s azt ezen ügybe beolvasztani. E feljelentés csakis külön eljárás tárgyát képezheti. Méltóztassék tehát ezen beadványt a tárgyalás alatti ügyre vonatkozó iratoktól elkülöníteni, külön intézkedés tárgyává tenni, vagyis az iktató könyvvizsgáló birónak kiadni, ki azután a kir. ügyész meghallgatásával intézkedend. Eötvös: Tekintetes kir. törvényszék! Én magam is hozzá járulok ahhoz, hogy e beadvány adassék ki további vizsgálat végett a vizsgálóbírónak, s hozzá teszem, hogy nem ismerek oly szigorú büntetést, melyet alkalmazandónak tartanék, hogy itt hamis tanuszerzés és megvesztegetési kísérletek tétettek bárki által, a legszigorúbb, a legpéldásabb, leggyorsabb büntetés szabassák ki. Hanem jogérzetem egész teljességével tiltakozom az ellen, hogy ezek megvizsgálása Bary József vizsgálóbíró úrra bizassék. Kérem tehát a tisztelt törvényszéket, hogy szokott példás igazságszeretete és kegyességével méltóztassék ez ügyben a vizsgálat gyors megejtését elrendelni és a szenvedélyek lecsillapítása érdekében méltóztassék akként intézkedui, hogy ez ügy megvizsgálása ne bizassék Bary József vizsgálóbíró úrra, aki bizonyos Ghinya-féle egyénnel már több alaptalan feljelentéseket tétetett. Igaz, hogy az Gúnya Sándor volt. Heuman: Nekem csakis az a megjegyzésem van, hogy miután ugy a tettel vádlott egyén, mint a hely, ahol az állítólag elkövettetett, e törvényszék hatáskörén kivül esik, mert bár Rakamazon történt a följelentés, de az állítólagos vesztegetés Tokajban történt volna; méltóztassék ezen aktákat a sátoraljaújhelyi törvényszék-, illetőleg ügyészséghez áttenni. Szeyffert; IJgyis későbbi elhatározás dolga lesz e kérdés, most nem tartom szükségesnek ez iránt intézkedni. Elnök: A törvényszék majd fog a fölött határozni; egy másik átirat is érkezett, méltóztassék azt meghallgatni. Simon Viktor jegyző olvassa Matolay Etele zemplénmegyei alispán átiratát, amely szerint Löki János és Timár Julcsa köröztetését elrendelte és ezzel kapcsolatban azt az üveget is átküldi, amelyben az ismeretes levél találtatott, melyszerint a Tisza-Dadánál kifogott hulla az öngyilkossá lett Löki János kedvesének, Timár Julcsának holtteste lett volna. Elnök: Az irathoz van csatolva Bodrog-Olaszi község körjegyzőjének már ismert levele és egy jegyzőkönyv, amely Bodrog-Olasziban Zemplénmegye tokaji járás szolgabirája által felvétetett, Gyöngyösi János hét éves fiúnak és apjának kihallgatásánál, amelyben semmi más lényeges nem foglaltatik, hogy az üveg miképen került elő. A felolvasása, gondolom nem szükséges. Szeffert: Méltóztassék azt tudomásul venni és az iratokhoz csatolni. Elnök; A most felvetett kérdések iránt a törvényszék határozni fog, a végtárgyalás pedig hétfőn 8 órakor fog folytat tatni. Elnök: A tegnapi napon Eötvös védő ur felkért arra, hogy a tisza-dadai hulla orvosi megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvnek a bel vizsgálatra vonatkozó 5-ik pontját Scheuthauer tanár ur elé terjeszszem. Eel fogom olvasni ezen pontot, kérem sziveskedjék arra a tanár ur figyelni és a feleletet megadni. (Olvassa.) A zsigeri vizsgálat alkalmával levett hullatakaró, vérszegény, izomzat petyhüdt rózsaszin. Mit tart a tanár ur ezen pontról, különösen a rózsaszinről ? Scheuthauer: Az izomzat, vagy a köztakaró rózsaszínéről ? Eötvös. Az izomzat rózsaszínének természetéről. Heuman: A tanár ur bizonyosan reflektálni fog Trajtler ur és társainak pótnyilatkozatára, azért méltóztassék azt előbb felolvastatui. Scheuthauer: Ezt én fölöslegesnek tartom, miután a tegnap felolvasott pótnyilatkozatra úgyis emlékszem. A pótnyilatkozat ugyanis azt mondja, hogy a rothadt hullánál zöldes az izomzat: erre is fogok reflektálni. Hát a dolog ugy áll, hogy közönséges rothadásoknál, olyan rothadásoknál, a melyek a földben vagy a levegőn mennek végbe, az izomzat ha rothadt, gyakran szennyes zöldesbe játszik. Ugyanez történik az oly közönséges vizi hulláknál is, melyek harmadnapon a viz felszínére emelkedtek és igy a levegővel érintkezésbe jöttek. De egészen másképen áll a dolog azon hulláknál, a melyek hosszabb ideig maradtak a viz fenekén és a melyeket e napokban, Hoffmannal, maczeráltatott vizi hulláknak neveztek el. Az ilyen hulláknak legfőbb ismertető jelei közé tartozik az, hogy az izomzat rózsaszinü piros. Hogy miért, az könnyen megmagyarázható; ugyanis ha a földben fekszik a hulla, akkor a bőr felületén hólyagok támadnak és a hólyagok vérfestenytől festett savóval telvék. E hólyagok felrepedeznek és a szomszédtájba jutnak, tehát a vér és a vérfesteny nem távoznak el oly messzire, mint ez a vizfenéken levő hulláknál töfténik; ezeknél u. i. a hullámok okozzák, hogy a vérfesteny a viz által tüstént tovább vitetik, tehát megint rögtön utána egy haemoglobin mennyiség távolodik el a felhámtól megfosztott bőrőn át a testből s igy végre a vértől és vérfestenytől annyira megfosztatik és oly fokú vértelenség áll be, hogy a vörös vérfesteny csaknem a minimumra száll alá, és ha a hulla a viz felszínére jutott elemmel érintkezésbe jön, akkor ezen még fenmaradó minimális haemoglobin piros szint vesz föl és különösen az izomzaton és csekélyebb mértékben a köztakarón is látható az izomzatnak ezen rózsaszíne. A hullának látszólagos frissesége mellett a belső szervezetben mégis nagyobb rothadás fordulhat elő, de még sincsen oly nagy pusztulás, mint más hulláknál. Ezek a főbb jelei a vizi hulláknak és épen nem kell csodálkozni azon, hogy az emiitett hullabonczolásnál nem csak az orvosok, hanem azon szolgák is, a kik a bonczolásnál segédkeztek, vallomásaikban azt állítják, hogy milyen szép piros rózsaszínű volt az izomzat, különösen a jobb czombon. Elnök: Ebből kifolyólag nem kiván senki kérdést tenni? (nem). Most egy másik kérdésem lesz a tanár úrhoz. Fültanuja volt a tanár ur több oly vallomásnak, melyszerint a t.-dadai hullának egyik karjára egy kendő volt kötve és ebben a kendőben bizonyos festék volt. Megengedhető-e az, hogy a feste ny oldatlan maradt akkor, mikor a hulla hosszabb időig feküdt a viz alatt? Scheuthauer: Erre a kérdésre csak akkor felelhetnék, ha tudnám, hogy milyenek voltak azok a festékek, amelyek abban a kendőben találtattak; amennyire a vallomásokból hallottam eddig, az egyik fekete, a másik feketés kékes festékről szólt, nem vehettem ki bizonyossággal azonban, vájjon mindkettő meg volt-e, vagy csak a fekete volt meg, és valaki talán a sötétkékes szint nézte feketének ? Az a fekete szin, amit nekem néhány nappal ezelőtt megmutattak, véleményem szerint valóban koromfestény volt, kék festény, mely a nyakkendőben találtatott volna, én nem láttam, górcső alatt vizsgáltam azután azt, amit koromfestraénynek néztem és a górcső ezen feltevésnek ellen nem mondott; megvizsgáltam azután az ingvállnak egy kis darabját, amelyen bizonyos rendben sötét pontok voltak. Mielőtt megvizsgáltam, azt gondoltam, hogy e sötét pontok talán ultramarinból származtak, mert az egyes pontok, hol legvékonyabban voltak, kékes színben játszottak. Nagyon kételkedem, hogy az koromszin volt, mely valamely zsirtömegbe beágyazva volt. Ez csak feltevés, talán a vegyészek jobban megfejtenék, hanem eddig feltevésem az, hogy az ingváll hosszaságban és négyszögletekben elrendezett pontja, a fagygyu mirigyébői, vagy meghatározott boncztani elhelyezés szerint átlyukasztott bőrből származott zsirtömegeknek felelnek meg. Mikor a hullának azután odacsapkodták a koromszemeteket, azok a zsiros helyekre odatapadtak ós beragadva maradtak. Ha azon kérdés merülne fel, hogy az ultramarin a vizben feloldódik-e, erre azt válaszolhatom, hogy nem oldódik fel: a gáliczkő azonban, melyről szintén volt szó és mely a közforgalomban nem tiszta kénsavas vaséleggel van keverve, a vizben elolvad. Elnök: A nélkül, hogy a beadott szakértői véleményeknek további fejtegetésébe akarnék bocsátkozni, amennyiben Trajtler tegnap tanár úrra hivatkozott bizonyos tekintetben, kérem, hogy ezen hivatkozásokra nyilatkozni méltóztassék. Scheuthauer: Ha megengedni méltóztatik, akkor jegyzéseim alapján fogom észrevételeimet megtenni. Az expertesek azt állítják, hogy al6-ik, század egyik meséje az, hogy a vizbefultak kezében szalma, fü, vagy más tárgy találtatik. Trajtler ur erre azt mondja, hogy ez nem mese. Erre én azt mondhatom, hogy még az oly tapasztalt tszéki boneznok is, mint Casper berlini tanár, csak egy oly vizbefult hullát látott, amelynek kezében valamely tárgy volt, de ez sem volt olyasmi, amihez az illető a fuldoklás közben kapkodott, hanem egy balta, amely akkor volt az illetőnek kezében, mikor ő a folyó partjáról favágás közben a vizbe esett; hogy pedig e mese legelőször a 16-ik században említtetett fel: erre az orvostan történetéből emlékszem. Ami dr. Trajtler azon czáfolatát illeti, hogy az expertesek nem Taylor szerint határozták meg a csontokból az életkort, erre azt felelhetem, hogy Taylor kitűnő búvár volt ugyan, de azon munkáját, mely az 1864-iki angol eredetinek negyedik kiadása után 1879-ben fordíttatott magyarra, ma már irányadóul elfogadni nem lehet, mert azóta a boneztannak ezen része nagy haladásokat tett. Nekünk különösen figyelembe kellett venni dr. Told tanárnak Masepka gyűjteményéről törvényszéki orvostanában ép akkor megjelent értekezését, mint e szakban a legujjabbat; ezzel azonban mi nem elégedtünk meg, hanem Toldhoz s több oly hírneves anatomushoz, kik nagy muzeumokkal rendelkeznek, fordultunk. A szerkesztésért felelős: Jóba Elek.. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.