Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

tápláltnak mondatik. Ellenmondás van. Trajtler: Méltóztassék a jegyzőkönyv szavait megtartani. Ott nem az van mondva, hogy teljesen zsírszegény, hanem csak, hogy zsirszegény. Ha éppen a szavakon tetszik lovagolni, tessék a jegyzőkönyv szerint czitálni: Eötvös: Tessék a szavakat megválogatni orvos tudor ur­nák, mert ön engem rendre nem utasíthat. Tessék vigyázni a szavaira. A külvizsgálati vizumrepertum ugyanezen első pont­jában a bőr halványnak állíttatik. Legyen szives nekem meg­mondani, hogy e szó alatt a bőre halvány, a test, mely külzetét értette és az alatt »halvány« minő szint értette? Trajtler: A »halvány« szó általánosan elfogadott orvosi kitétel. Méltóztas­sék akárhonnan jegyzőkönyvet előkeríteni, ott mindenütt meg van, hogy a hulla halavány, a halott szin, a testnek meghala­ványult szine; a vér eltűnt, nem látható. Méltóztassék akár a Rókus-kórházban, a vizsgálati jegyzőkönyvet nézni, mindenütt igy mondatik. Eötvös: A szem szine mikép állapíttatott meg a vizum­repertumnál ? Trajtler: Megtekintés által, Eötvös: Tanuk állít­ják, hogy a szaru-hártya piszkos volt és a szem szine kék vala? Trajtler: A szaru-hártya vizet vévén fel magában, innen szár­mazik a piszkosság. A szin tekintetében pedig a tévedés onnan ered, hogy ha tekeszerüen besüremkedett közegen nézünk egy barnás tárgyat, az kékesnek tűnik fel. Eötvös: Ezzel véli orvos ur megmagyarázni azon különbséget, mely a szem színére nézve a vizsgálóbiróság által megállapittatott és a vizumrepertum közt van ? Trajtler: Igen, sőt ismerek olyan egyént is, akinek szemére én azt mondom, hogy fekete, mások pedig azt állítják, hogy barna. Eötvös: A fogakról az állíttatik, hogy a felső fog­soron kevés, az alsó fogsoron pedig nagjobb rendetlenség mu­tatkozik Ugyan, konstatáltatott-e, hogy minő rendetlenségben szenvedtek a fogak ? Trajtler: Nem, de láttuk, hogy a fogak egymásra vannak hajolva; azonban egyenként nem néztük meg. Eötvös: A vizumrepertum 8-ik pontjában az van mondva, hogy a mellek el vannak soványodva, miként lett ez konstatálva ? Trajtler: Láttuk, hogy ránczos kis melle volt életében. Eötvös: Mit ért ez alatt .tudományosan, fejletlenséget vagy visszafejlő­dést? Trajtler: Visszafejlődést. Eötvös: És hogy visszafejlődés forog-e fenn, tettek-e átmetszéseket a tejmirigyekben? Trajtler: Nem. Eötvös: Hát a csecsbinbón? Trajtler: Nem, de mert láttuk, hogy sovány, azt mondtuk, hogy sovány. Hisz ez akkor még nem volt oly fontos dolog, mint most, más­kép volt akkor minden, és ha tudom azt, hogy ily nagy dolgot fognak belőle csinálni, máskép járok el. Ha most csinálnám, bizonyosan máskép csinálnám. Eötvös: Azt meghiszem. (Derült­ség.) Trajtler: Igen, de akkor . . . Az elnök: Ez nem tartozik ide. Eötvös: A visumrepertum 9. pontjában az mondatik, hogy a has átmérője az egyik csípőtől a másikig 33 cm. hosszú volt, volt, az egyik csípőtől a másikig tehát mikép történt a megmé­rés? Trajtler: A mint a hulla fekszik (mutatja) ez a része job­ban kiáll és ez nálam az egyik csipőtől a másikig 35, a hulla­nál 32 czentiméter. Eötvös; Orvos tudor ur! Ezen mérésnél a hajlott vonal által okozott hosszúság számításba van véve ? Trajt­ler: Ezért mondattak, hogy nem puffadt. Ezzel van mondva, hogy kissé puffadt. Gömbölyded és nem puffadt. Eötvös: A méh perifériáját megmérték. Trajtler: Nem mértük meg. Eötvös: A nyakát se? Trajtler: Nem, Eötvös: A peterészek megvizsgál­tattak-e azon czélból, hogy menstruácziója volt-e már a nőnek, vagy nem? Trajtler: Nem vizsgáltuk meg. Eötvös: Az életkor megállapításánál orvostudor szakértő társaival együtt három okot hozott fel 18—20 év mellett; a test általános fejlettségét, a homlokvarratának teljes eltűnését, és végre a koponya-csontok tömöttségét, Méltóztassék nyilatkozni, mit méltóztatott az álta­lányfejlettség alatt érteni ? Trajtler: Azt, hogy a nő jól ki volt fejlődve. Ezt nem tudom én ugy teljesen megmagyarázni; ezek fogalmak, melyeket én tudok magamnak képzelni, de megmagya­rázni nem. Tessék embereket előállítani, én megmutatom, hogy mi az az általános kifejlődés, de nem tudom azt leirni. Egy általános kifejezés, melyhez bizonyos fogalom van kötve. Eötvös: Kérem a tudományos bizonyítás nem ez és nem ilyen. Nem ilyen természetű. Trajtler : Már pedig kérem, ezt igy szoktuk mindenütt. Ha azt mondjuk, hogy kifejlett, akkor tudja az illető, hogy mint mondhatja. Eötvös; De kérem, ha tudja, annak okát is tudja adni. Kérdésem pedig abban nyeri jogosultságát, hogy a szakértő ur egyszersmind tanu is, a tanúnak pedig tudomásának okát kell adni, a laikus tanu adja azt, a mit érzékeivel tapasztal, a tu­dományos tanu azt, mit a tudomány kötelességévé tesz. En ré­szemről a védelem által egy ilyen kifejezést „átalános fejlett­ség" el nem fogadhatok, mert ez alatt én az egész világ min­dé nségét értem. Trajtler: Én pedig nem érthetek mást, mint hogy az izom és csontrendszere kifejlődött szokott lenni, egy olyan egyén hullájának, a mely megállapodottnak látszik. Eöt­vös: Még egy kérdésem vau. Az orvostudor ur pótnyilatkoza­tában a kezek és lábak felhámjának duzzadtságára vonatkozó­lag hivatkozik Taylorra, és illetőleg akire Taylor hivatkozott Devergierre, melyiket fogadja el e kettő közül e tekintben ala­pul ? Trajtler: Én ottan Devergiert kell, hogy elfogadjam, mert az ő idézetét czitálom. Eötvös: Bizonyosan tudja a szakértő orvos ur, hogy Devergiernek azon munkája 1829-ben jelent meg, annak tehát 53 —54 éve, és hogy már akkor megtámadtatott az az elmélet kiváló szakértők által, és hogy azóta az összes szak­értők, kik e kérdésben véleményt adtak, attól az egész elmé­lettől, mint hajdankoritól, teljesen eltértek, sőt kétségtelenül tudnia kell, hogy azon Taylor, aki azt idézi, három hónappal előbb maga is ellenkezőt állit, mondván, hogy pár nap múlva a vizihullák felbőrén a felhám elszinesedik. Trajtler: Devergier is azt moüdja, hogy az olszinesedés mindjárt beáll. Eötvös: Csakhogy a 15-ik napon és az orvostudor ur éppen ezzel akarja igazolni azt, hogy az a hulla friss volt és 14 napos nem volt.* Én ezzel csak konstatálni akarom, hogy Devergiernek ez a the­oriája és az orvos urnák erre alapított következtetése téves. Trajtler: Kérem a közegészségügyi tanácsnak erre alapított nézete nem lesz téves és ha azt nem tudtam, az egészségügyi tanács bizonyosan tudta, midőn azt mondja, hogy 14 napnál tovább nem volt, de nem valószinü, hogy néhány napnál tovább lett volna. Eötvös: Ez alatt, hogy valószinü, vagy nagyon való­szinü, azt szokás-e érteni az orvostan szempontjából, hogy tehát az ellenkező ki van zárva? Trajtler; Körülbelül azt. Eötvös: Az mondatik a látlelet folyamán, hogy a hulla törzsének felső részén, a mellrészeken, a felhám kékes czafa­fatokbau lehámlik a jobb felső végtag -alkari részeiben az iz­mok hiányzanak; mondatik, hogy a hulla hátán hullafoltok van­nak, a hullafolt pedig néha a halaványt megközelítő szinezett­ségü lehet ugyaD, de rendszerint nem halvány, az más szin, A test külzetének nagy része tehát ezen fogalom alól, hogy halvány, a látlelet szerint speczialiter ki van véve. Azért azt a kérdést teszem, hogy a hulla körzetének mely részeire illik az, hogy halvány? Trajtler: A hátsó részt kivéve, az egész testen ott voltak a hullafoltok, ahol nem lehettek kékes megfestések, melyek azonban eltávolodtak, mihelyt megmostuk és alatta tiszta halvány bőr látszott. Eötvös: A látleletben az, hogy megmosa­tott nincs kitüntetve; a látleletben vagy a ruha kimosott kék­jéből, vagy a készen volt festék elmosott színéből eredettnek állíttatik, de constatálva, hogy miből származott, nincs. Trajtler: Amennyiben a ruha némely része oly kék volt, mint az ultra­marin festék, nem tudhattam, hogy ezt a foltot nem az ultra­marin okozta-e. Eötvös: Igy van a látleletben? Trajtler: Ezt állithatom ma is; az, hogy nincs heirva a jegyzőkönyvbe, hogy megmosatott, természetes, az nem a bonczeljáráshoz tartozik. Megtisztítva szoktunk bonczolni, ez magától értetődik, ezt nem szükséges a jegyzőkönyvben megmondani. A vizum-repertum kül­vizsgája, lelete, a megmosás után készült? Trajtler, hogyne, ké­rem, megmostuk. Eötvös: Hisz akkor már kék nem lehetett, mint méltóz­tatikmondani? Trajtler: De kérem, ott. egyes czafatokat lát­tam, hoL'y kékes czafatokban lehántani lehetett, azt kellett meg­magyarázni, hogy ezt a kékes czafatokat miért mondtam igy. Nem mintha rothadás szintelenitette volna el, hanem a megfes­tődés; mert oly mérvű rothadás nem volt, hogy szintelenitést okozott volna, mert oly fokú rothadás nem volt, hogy szin jött volna létre. Eötvös.: Ha már akkor le volt mosva és tiszta volt a hulla, akkor nem volt szükség a visumrepertumban azt elmondani? Trajtler: Ebben elmondtam, hogy a bonczjegyző­könyvbe nem tétetett ez bele. A bonczjegyzőkönyv czeruzával Íra­tott diktálás után és midőn letisztáztatott, meg lehet, hogy az véletlenül belejött. Különben nem látok benne lényeges dolgot. Eötvös: A doktor ur szives volt elébb a hulla szőrzetéről kö­rülményesebben nyilatkozni, mégpedig kettős irányban: először: hogy minőnek találta a szőrzetet a lelet felvétele alkalmával és a másik irányban az által, hogy miként magyarázza az egyetemi szakértő urak által talált állapotát a szőrzetnek. Ezen fejtege­tés alapján fogom én kérdéseimet a doktor úrhoz intézni. — Nevezetesen a látlelet a külvizsgálat második pontjában az állít­tatik, hogy a fejbőrön a hajzat hiányzik, kopasz, s tovább 9 bel­vizsgálat első pontjában az állíttatik, hogy mérsékelt nagyitő üvegen nézve hajhagymák tűnnek elő. Trajtler: Ugy van, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents