Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

másfél hüvelyknyi széles, ugy azt mindenki észreveheti. Termé­szetesen az olyan csekély fíczamnál, mint a tisza-dadai hullán találtatott, egy Mihálkovics kell ahhoz és szükséges, hogy a lágy részek eltávolítva legyenek, hogy az észrevétessék. — Volkmann szerint ezen változás többnyire mezitlábon járóknál mint izlob fejlődik. Virchow szerint, kit véleményünkben követtünk, szük csizmák által okoztatik. Oly eltérése az öreg ujj pereczeinek, mint az a dadai hullánál létezett, semmi módon nem okozza, hogy egyik ujj a másikat fedje: ami azt illeti, hogy az 5-ik oldali kis ujj a 4-ikre volt téve, ha ez az életben létezett volna, ennek az ízületben kellett volna változást előidézni; ez ugy értendő, hogy ha izületeknek egyik része erősen nyomatik, a másik eltávolittatik és az ujjperecz izfelülete ott, ahová a nyo­más gyakoroltatott, lecsiszoltatik s igy gödör támad, mig a nyo­mástól szabadult iz felülete csontnővedék alakjában nő ki, mint­hogy a jelen esetben nem tapasztalható és a 4. és 5. ujj perecz izülete egészen ép volt, mondhatom, hogy az ujjak ezen eltérése az életben nem volt meg. Elnök: Miből származhatott ez ? Scheuthauer : Én azt nem tudom, hogy ez az eltemetésnél, a bonczolásnál, vagy ki­fogásnál idéztetett-e elő; de az biztos, hogy az életben nem volt meg. Szeyffert: A pillaszőrök a lelet szerint megtaláltattak, minő következtetést lehet ebből vonni, ós nem feltünő-e, ez mi­dőn hajzat és a többi szőr hiányzik? Scheuthauer: Feltűnőt különösen ebben nem találok, többféle ok jöhet össze, hogy mért nem hullott ki a szempilla­szőr; egyik az, hogy a pillaszőrök azok közé tartoznak, a me­lyek leggyorsabban megujulnak, mert csak 100 napig él egy pillaszőr s így a pillaszőröknek egy nagy része folyvást fiatal, amely friss gyökerekkel birván, nem egykönnyen hull ki, — Második oka pedig az, hogy a pillaszőr kiemelkedő szára rövid s igy rövidség miatt nem oly könnyen távolitható el hullá­mok által, mihezképest még járul a pillaszőröknek mély fek­vése, a hajtüszőknek aránylagos hosszúsága, — Részemről, in­kább azon csodálkoztam volna, ha a pillaszőrök kihullottak volna. Szeyffert : Csak tartózkodva teszem az utólsó kérdést, mert szerintem ez minden laikus előtt tiszta lehet. — Egy hullának felismerését a ruházatban való állapot megneheziti-e ? Scheuthauer: Erre válaszolni szorosan véve, nem tartozik én reám, ezt akárki megítélheti. Vannak esetek, midőn a mez­telen hullán levő jegy könnyíti a felismerést, a mit ha ruha lett volna rajta, nem lehetett volna észrevenni; ellenben ha va­lakit mindig csak ruhában láttam s most mint hulla fekszik előttem, a felismerés igen nehéz. Az abban biztos, e kérdés eldöntéséhez orvosi szaktudomány nem szükséges. Szeyffert: Épen ezért mondtam, hogy tartózkodva teszem fel a kérdést. Eötvös : Tanár ur! Azon feleletekből, amelyek elnök ur ő nagyságának adni méltóztatott, értesültem, hogy az itt hal­lott feleleteket részint könyvek, részint saját obszervácziói alapján adta meg. Hány hullát bonczolt rendőri vagy törvény­széki czélokból ? Scheuthauer : Hét ezeret. Eötvös : Azok kö­zött hány hulla volt kiaszott ? Scheuthauer 30—40, de tisztán nem tudom. Eötvös: Néhány kérdést fogok tenni, melyeknél óvakodni fogok azoktól, amelyek már megoldattak, részint a jauuár 9-iki véleményben, részint az elnök ur és a kir. közvádló ügyész ur feltett kérdései folytán adott feleletekben. Azt kérdem a profes­sor úrtól, hogy a méh rothadása gyorsan vagy lassan követke­zik-e be? és mi lehet annak oka, hogy az exhumált hullánál a méh distingválhatatlan volt ? Scheuthauer: A méh legtöbbnyire igen nagy ellenállási erővel bir, e képesség kisebb, ha a méh terhesség folytán vérdús, a terhes méh elég gyorsan rohad, valamivel gyorsabban rohad, ha az uterus éretlen gyermeké, amely kevés anyaggal és vékony fallal bir. Vannak esetek, hogy 3—4 év múlva is találtak meglehetősen ép uternst. Az uterus tehát azon szövetek közé tartozik, amelyek leginkább ké­pesek a külbefolyásoknak ellentállani és ha az ember tudja, hogy az kötőszövetből és sima izomsejtekből áll: ezen nem fog csudálkozni. Tetszett kérdezni, hogy a jelen esetben mért nem találták a méhet. A körülmények, amelyek közt a pótvizsgálat történt, nem voltak kedvezők, és hogy azon sötét kunyhóban, ahol különösen a csontok vizsgálatával foglalkoztunk, a hullá­hoz hozzá férni is alig lehetett s igy lehetséges lett volna, hogy egyik-másik kisebb szerv figyelmünket elkerülte volna, de ha a méh valóban 18—20 évesé lett volna, azt mindennesetre észre kellett volna vennünk. Mi kerestük, az is lehet, hogy nem talál­tuk, valószínűséggel következtethető, miután az első bonczolásl alkalmával sem vétetett ki, hogy uterus fejlődött nem volt: mert ha 18—20 éves lett volna a lány, tökéletesen fejlődött lett volna, nem hiszem, hogy valaki azt mondhatná, hogy talán terhes volt, mert azt a bonczoló urak mégis csak észre vették volna és igy némi rezerváczióval mondom, azért nem találtuk ezen uterust, mert még nem volt eléggé fejlődve. Elnök: Az exhumatio és obdukczió alkalmával prefessor ur és szaktársai a hulla egész felületén vizsgálták-e a felhámot és annak távol vagy jelenlétét konstatálták-e? Scheuthauer: Nem vizsgáltuk az egész felületet e tekintetben, hanem az első végtagok és különösen a czombok bőrét. Ott felhám nem volt s igy valószínű, nem bizonyos, hogy a felhám már ezen szem­pontból is — vannak különben erre más okaim is — már az első bonczolásnál nem létezett. Górcsői vizsgálat szempontjából is netn valószínű, hogy az első bonczolásnál a felhám ott még létezett, mert nem valószinü, hogy a mumifikált hullának a fe'.háma lehullott volna. Eötvös: Az eddigi észleletek szerint a felhám ellentáll annyi ideig vagy nem a rothadásnak, mint a lágy izomszövetek? Scheuthauer: A felhám az ellentálló képle­tek közé tartozik, de nem oly ellentálló, mint a körmök és a fölötte elleutálló hajzat, az úgynevezett stratum corneumna, fö­lötte elleutálló kevésbbé nyakrétege. Eötvös: A vizsgálat utján győződtek a szakértő urak meg, hogy az alsó végtagokról a felhám hiányzik ? Scheuthauer : Mi górcsővel vizsgáltuk és a jegyzőkönyvbe beírtuk, hogy a felhám a czombon hiányzik. Eötvös: Lehetséges az, hogy a felhám akár a czombokon, akár a lábakon jun. 20-tól kezdve dec/. 7-dikéig a rothadás folytán elenyészett volna ? Scheuthauer : Nem valószinü, de egészen lehetetlen még sem, gondoltunk mi ezen lehetőségre is, kerestük a felhámot, de nem találtuk. A láda földjében nagyobb czafatokat nem találtunk. Oly nagyon egyik-másik pikkely figyelmünket nem kerülte-e el, ezt neui mondhatom. Eötvös: Mikép magyarázható az, hogy az első ob­dukáló szakértők a hulla törzseinek holtszinü részeit rothad­tabbaknak konstatálták, mint pl. a hast vagy az alsó végtago­kat? Scheuthauer: Én ezt már érintettem, de igaz, akkor nem magyarázhattam meg bővebbeu, mert akkor ez mellék kérdés volt, pedig a dolog igy áll: hol az epidermis egészen hiányzott, ott a boncznok azt hitte, hogy egészen ép a bőr és csak ott, hol meg volt, de rothadó állapotban, a feliám, a bőr rothadá­sát sejtették és igy történt, hogy ott, hol a rothadás nagyobb volt, azt kellett hinniök, hogy ez részlet és csak ott, hol a rot­hadás épen kezdődött, látták, hogy felháinlehámlásnak és igy rothadásnak indul. Elnök: Ez csak föltevés, vagy positiv tudás ? Scheuthauer : Ez következtetésem és mondhatom, hogy majdnem positiv té­tellé emelhető. A tankönyvek általában tanítják, hogy a macze­rált hullánál általában azon felhám hámlik le először, mely legkevésbbé van a ruhák által fedve és a legvastagabb. Az utóbbi érthető, ha megfontoljuk, hogy a felhám sokkal higro­skopikusabb, mint az irha. Minél vastagabb tehát a felhám, an­nál feltűnőbb lesz a viz ben a különbség a felhám és az irha duzzadása közt, mi a kettőnek egymástóli elválasztásához vezet. Igy ha valakinek vastag felháma van a lábán, mert mezítláb járt, akkor legelsőbben a lábon fog az epidermis maczeráczió által változásokat mutatni, legkésőbben pedig ott, hol szorosan odafekvő ruhák által a viz mozgása némikép ki vau zárva, hol t. i. odasimul a ruha. Igy tehát biztonsággal előre lehet mon­dani, hogyha már rothadásban lett volt a feihám, a mellen és a háton, mint ezt a boucznok urak megengedik, akkor még sokkal rothadottabbnak kellett lenni a felhámnak a kezeken és a lábakon s általában az alsó végtagokon. Ez az egyik ok; a másik ok az, hogy mint az egyik tanu és a boncznok urak em­iitették, szép rózsaszínű lett volna a test felülete, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a felhám már hiányzik, ha még rajta van, a felhámnak az ilyen maczerált hullánál már krétaszinü, fehér, durva ránczokat vetőnek kellett volna lenni, egyszóval, a bőr­nek azon simaságáról, szép rózsaszínéről szó sem lehet; hozzá­járul, hogy a górcső alatt azon helyeken, ahol a boncznokok azt hitték, hogy a bőr ép és friss, felhámot ki nem mutathat­tam, minek folytán valószínűséggel mondhatom, hogy ott hiány­zott; subjectiv meggyőződésem szerint, néhány felhámczafatokat kivéve, csak a háton, mellen és vállakon létezett még felhám. Én láttam ilyen hullákat és azok csak ottan, ahol igen szoro­san feküdt a ruha, birtak felhámmal, és az mindig könnyen lement. Eötvös: Ezen fejtegetés elapján kérdem azt, hogy vájjon orvosi szempontból indokolt e, ha valamely kiázott hulla üdesé-

Next

/
Thumbnails
Contents