Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

nagógába csalatott, ott egy tettes őt a földre teritette, ruházatától az ingig levetkőztette, két más tettes a földre lenyomva tartotta, a negyedik pedig a nyakán késsel metszést ejtett. Ugyanezen tettes a vért tányérokba felfogva, fazékba öntötte; az illetőnek vallomása szerint, aki ezt állítólag látta, a vér a bőrön csendesen végig folyt. Kérem nyilatkozzék szakértő ur, vajjou embernek ily módon meggyilkolása lehetséges-e és elfogadható-e azon vallomás, vagy pedig orvostudományi szempontból mi észrevételt lehet tenni ellene ? Belky: Csakis az esetben foly le két oldalon nyugodtan a vér, ha az visszerekből származik. Én, mint akinek oly öngyilkosok tekintetében, akik nyakmetszéssel végezték ki magukat, nagy tapasztalatom van, « állithatom, hogy ha egyedül a felső pajzsporczütér van is átmetszve, a vér sugarat lövel, mintha fecskendőkből jönue. Az a véredény nem nagy, három miliméter átmérőjű, tehát legalább is olyan vastag sugarat ad, mint egy jókora szalmaszál. Szeyffert. A megmetszett leány állítólag a földön feküdt s ugy történt a metszés a vérvevéssel, a vérfelfogás is a padlón fekvő helyzetben történt, oly módon, hogy csakis a leány feje emeltetett föl kévéssé, a testnek többi része pedig a padlón fekve maradt. Ugyanazon egyén, a ki ezt látta, nem sokára abba a helyiségbe bemenvén, a vérnek legkisebb nyomát sem látta, sem a padlón, sem másutt; hasonlóképen később a biróság sem; ezen hullát azután állítólag azon helyiség szomszédságában egy boglya alá helyezték el egy időre, de ezen boglyában sem találtatott semmi nyoma a vérnek. Ismétlem tehát azon kérdésemet, vájjon orvostudományi szempontból elfogadható-e ez a vallomás, vagy mi észrevétele van az ellen ? Dr. Belky. A nyak átmetszetvén, szökellő vérzésnek kellett volna támadnia, ugy hogy fölötte valószínűtlennek tartom, hogy vérnyom nem találtatott volna, ha a metszés csakugyan megtörtént. Az elnök. Hogyha a nyakér egészen keresztül vágatik, vagy ha csak megvágatik, lesz-e különbség akkor a vér folyása tekintetében? Dr. Belky. Nagy különbség van, mert ha mély a metszés, akkor a fejütér is megmetszetik és ujjnyi vastagságú sugárban lövell ki a vér és ennek a vérzésnek nyomát nem lehet egyhamar elenyésztetni. Szeyffert. Áttérve a hulla csempészeti kérdésre, a vizsgálat adatai szerint jun. 11-én Nagy- és Kis-Tárkány között a hulla a Tisza partján átvétetvén a Tiszába tétetett volna. Ott a karra alkalmazott gúzs segélyével egy tutaj alá köttetett és ekkóp szállíttatott először Tisza-Eszlárra, ott felöltöztetett azon ruhába, mely itt van és onnan Tisza-Dadára, nem nagy távolságra Eszlártól vonszoltatott, de a mint itt hallani tetszett és a bonczolási jegyzőkönyvből is észlelhette, ezen a hullán a külsértésnek semmi nyoma sem mutatkozott. A kérdés most az, ha egy hulla ily módon szállíttatik tutaj alatt, csupán egy gúzs által kezénél fogva megerősítve, orvostudományi szempontból képzelhető-e, hogy az ily hullán a külsértésnek valami nyoma szükségképen ne támadjon? Dr. Belky. Mély vizben, ha a hulla semmit sem ütődik, képzelhető, azonban ha egyszer a parthoz, vagy tutajhoz horzsolódik, akkor alig kerülhető el, hogy ellágyult, szétmállott bőrszövet, az illető helyről le ne dörzsöltessék. Eötvös: A tanár úrtól azt kérdem a védelem részéről, hogy dr. Trajtler, dr. Kiss és Horváth Gréza szakértő orvosok és a közegészségügyi tanácsnak itt felolvasott véleménye után is, megmarad-e azon vélemény mellett, melyet január hó 9-én adott? Dr. Belky: Megmaradok. Eötvös; Miként véli fölvilágosithatónak tanár ur azt az eltérést, a mely saját véleménye, i más részt pedig a közegészségügyi tanács fölötti véleményének némely pontjai közt fennforogni látszik ? és pedig a közegészségügyi tanács véleményének 4-dik pontjában válaszként az mondatik, hogy nem állapitható meg biztosan, vájjon 3—4 napig feküdt-e a hulla a vizben, és hogy 14 napnál s még ezentúl is néhány nappal, tovább nem feküdt-e a vizben, nagy valószínűséggel állitható. E válasz pedig eltér a tanár ur azon véleményétől, hogy ezen hulla 6 — 12 hét óta holttest, és hogy valószínűleg az egész időt töltötte a vizben. Dr. Belky: Bocsánatot kérek, de a közegészségügyi tanács az országban a legmagasabb szakforum s igy ennek szakvéleményét én kritizálni nem érzem magamat hivatva; ez esetben annál kevéshhó tehetem, mivel az egészségügyi tanács véleményét nem indokolta, pedig csak az indokokat s nem a véleményt támadhatnám meg. Eötvös: Feleletét tehát azért tartja vissza, mert a vélemény indokolva nincs ? Dr. Belky: Igen, de különben sem vagyok hivatva a közegészségügyi tanács véleménye felett kritikát gyakorolni. Eötvös. A többi pontokra nézve, a melyekben eltérés foglaltatik, egyrészről a közegészségügyi tanács eltérő válasza, másrészről a szakértő tanár ur véleménye közt, fentartja-e nyilatkozatát? Dr. Belky. Igen, azokra nézve ugyanazon véleményben vagyok. Eötvös. Legyen szives megmondani, hogy azon nagyítás mellett, melylyel a szőr Budapesten a szakértő tanár ur és társai által megvizsgáltatott, kellőkép figyelembe vétetett-e a szőrök szinéuek diluatiója, s igy a tanár ur és társai véleményében a szőrök szine gyanánt megállapított szin teljesen megfelel-e a nagyitás nélkül látható szőrszinnek? Dr. Belky. Oly szin van a véleményben adva, mint a minő találtatott, az azonban nem felel meg tökéletesen annak a színnek, a mely az eredeti, mert erősebb difusió törtéuik a górcső alatt, mit a górcsövi vizsgálatnál nem lehet kikerülni s igy itt a szin valamivel, de nem sokkal, világosabb. Az eredeti szin tehát ennél sötétebb. Eötvös. Megengedi-e a tanár ur azt, hogy a hullán konstatált szőr szine szabadon jó szemmel nézve sötétebb, mint a minő mikroskop alatt ? Dr. Belky. Szabad szemmel nézve a szőr szine sötétebb, de a különbség nem nagy. Eötvös: Azon lelet adatát, amelyek részint dr. Felletár országos müvegyész, részint magának a tanár urnák, dr. Glückkel egygyütt adott véleményében foglaltatnak, orvostanilag öszszeférnek-e azon véleménynyel, melyet tanár ur Scheuthauer és Mihálkovies tanár urakkal egygyütt adott, vagy kiegészítik e azt, vagy ellenkeznek ezzel? Dr. Belky: Teljesen ös zeférnek, sőt még azon irányban felvilágosítást is' nyújtanak, hogy nemcsak a felhám volt felválva, hanem az irha felső rétege annyira szét volt mállva, hogy magának a ruhának érintése is elég volt arra, hogy az irhának szövetei, alkatelemei a ruhára tapadjanak. Eötvös ; E végtárgyalás folyamán tanuk állították, hogy midőn legelőször szemlélték a Tiszából kifogott hullát, annak ajkai egy kissé duzzadtak voltak, hogy a hullának a nyelve a fogak közé volt szorulva, és a fogakat kissé szétválasztotta, hogy a szeméremnek, vagyis nemi résznek nagy, sőt még kis ajkai is duzzadtak voltak. Vájjon ezen szemle a laikusok által téve 8 ekként visszaadva, megfelel-e azon rothadási stádiumnak, amelyet szakértő urak véleményükben jeleznek. Dr. Belky: Tökéletesen megfelel s beleillik azon keretbe. Eötvös: Lehetséges-e, és kórboneztsnilag indokolható-e, szóval általában miként lehető, hogy a laikus tanuk azt állítsák, és pedig csaknem egyhangúlag, hogy a hullának kék, illetőleg világos kék szemei voltak, holott a szakértők által barnásoknak, bíróilag pedig két helyen feketének lettek a szemek megállapítva. Dr. Belky. Az ellentétet ugy vélem kimagyarázhatni, hogy amint alkalmam volt egy tanúnak, gondolom Zurányinak vallomásából hallani, a szemtekék annyira fel voltak fordulva, hogy a szempillát egészen fel kellett emelni, hogy a szem szinét meg lehessen látni. Mivel a tanuk a szempillát nem emelték egészen fel, a piszk s és kissé kékes köthártyát látták az illetők s ezt véve szemnek, ezért mondják a szem szinét világos kéknek, ellenben az orvosok, kik a szempillát felemelték és a szemet tüzetesen megnézték, a szemnek valódi szinét látták, feltéve, hogy a szaruhártya nem volt nagyon elhomályosodva. Eötvös: Egy tauu azt állitja, hogy a szaruhártya szennyes, az ezen átlátszó szivárny hártya zavaros barna volt. Kérem a tanár urat, mit lehet ez alatt érteni, hogy szennyes ? Dr. Belky: A rothadás folytán a vérfestény imbibálja a szöveteket, és igy ilyen esetekben szennyes szin alatt mindig piszkos barna szint kell érteni. Eötvös. Megengedi-e tanár ur annak lehetőségét, hogy a köröm a maczeráczió alatt levő hullánál nem egyszerre, és nem egy pillanatban válik le a maga helyéről, hanem bizonyos idő, egy óra, egy nap lefolyása alatt attól, mikor mozdul helyéből; azaz, hogy máskép formulázzam a kérdést, midőn a köröm helyéből megmozdul, egyszerre történik-e annak leválása, vagy idő telhetik-e el addig, és az epidermissel együtt esik-e le ? Dr. Belky. Bizonyos időbe kerül, de nem minden körömre nézve áll egyformán, mert alkalmi okok is idézhetik elő, hogy az egyik köröm előbb esik le, mint a másik, pl. ha a köröm valamihez horzsolódik, a köröm ezen horzsolódás következtében előbb válik le, mig a többi csak a tökéletes kiázás után esik le. Eötvös. Ha maczerált hullának a körmei már le vannak válva és ekkor a fényes és meleg napra kerül, vájjon a nap heve és fénye, ha oda6üt, a köröm helyére idéz-e elő ott a szinben és a szövet keménységében valamely változást ? Dr. Belky, Nem szükséges, hogy előidézzen, mert maczerált hullánál, hogy ha az a vizből történt kivétele után rövid időre megszemléltetik, bámulatra méltó csalódás foroghat fenn, annyira hasonlít a körömágy, még oly szépen fénylő kemény