Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

IT-«Iiis: szám. I. Melléklet. .TISZA-ESZLAR" Szey ffert: Igen, de azt magyarázza meg, hogy hogyan, hova, melyik helyre lett megerősítve, kilátszott-e a talp alól vagy sem ? Tolmács: Azt mondja a tanu, hogy a hulla gúzsnál fogva a talp alá ugy volt kötve, hogy az ki ne lássék. Szeyffert: Ha az a hulla ugy köttetett a talp alá, hogy azt tanu észre sem vette, vájjon későbben nem tünt-e neki fel az a gúzs, melyet sem ő, sem társai nem kötöttek. Tanu erre kezével mutatja, hogyan vannak a gúzsok kötve. Tolmács: Tanu azt mondja, hogy a gúzs nem tűnt volna fel neki; mert a gúzs épen olyan volt, mint a többi gúzs, me­lyeket kötni szoktak a talpon. Szeyffert: Útközben a tanu állítása szerint egyszer mind­ketten, Herskóval együtt meggyőződtek arról, hogy meg van-e a hulla. Miként történt ez, ki volt akkor a talpon? Tolmács; Tanu azt mondja, hogy nem a hullát uézték, hanem csak azt, hogy meg van-e azon gúzs, melylyel a hulla oda volt kötve; a hullát nem látták, mert ugy rendezték el, hogy ne is lehessen látni. Szey ffert: Akkor, midőn megnézték, hogy ott van-e a hulla, beszéltek-e akkor egymással? Tolmács: Azt mondja tanu, hogy Herskó azt mondta neki, hogy gondoskodjék róla, hogy ne legyen ez a dolog megtudva. Szeyffert; Ez valósziuüleg akkor történt, midőn észrevette tanu a hullát. De azt kérdeztem, hogy akkor, midőn azt néz­ték, hogy meg van-e a hulla, beszéltek-e egymással? Tolmács: Azt mondták egymásnak, hogy meg van a hulla. Szeyffert: Nem hallotta ezt senki a talpon? Tolmács : Nem hallotta senki, mert Herskó Dávid titkon beszélt vele, hogy senki se hallja meg. Szeyffert: A tisza-eszlári asszony, aki a ruhát hozta, hon­nan jött ? Tolmács: Eszláron alul a tisza-ladányi partra ment és ott adta át. Szeyffert: Ladikban, vagy csolnakban ? Tolmács; Azt nem tudja, mert ő csak a parton látta. Szeyffert: Honnan tudta, hogy tisza-eszlári asszony volt, midőn nem azon oldalról látta jönni ? Tolmács: Herskó Dávid mondta tanúnak, hogy ez az esz­lári asszony, kit Smilovics Jankel küldött hozzá. Szeyffert: Azt nem látta, hogy a tisza-eszlári parira át­ment volna ? Tanu : Azt nem látta. Szey ffert: Hát azt hallotta-e, mikor az asszony onnan elment? Tolmács: A füzesnél ment el fölfelé, hát nem látta. Azt sem tudja, csónakba ült-e vagy mibe. Szeyffert: Azután a hullát kitették a talpra ? Tolmács: Herskó azt mondta neki, hogy most menjünk öltöztessük fel a bullát és rögöt hajított át hozzá a tutajra. Azt mondta, gyere ide a partra és átveszszük a ruhát. Akkor látta, hogy Herskó már kiemelte a tutaj alól a bullát és azt mondta, hogy nagyon büdös. Szeyffert: Azt akarom tudni, hogy a talpra emelték-e, vagy a partra vitték a hullát ? Tolmács: Nem vitték a partra, hanem a talpra. Szeyffert: Azt az asszonyt látta, ki a ruhát hozta ? Tolmács: Látta, de nem akkor, mikor öltöztették, hanem előbb. De akkor már este felé járt az idő. Szeyffert: Megismerné-e? Tolmács: Akkor először látta este, nappal kellene jobban megnéznie, hogy megismerje. Szeyffert: Mennyire állott az asszony, mikor látta ? Tolmács: Mintegy 20 ölnyire volt tőle az asszony, ez pe­dig Herskó mellett állt. Elnök : Szemben látta-e vagy háttal az asszonyt? Tolmács: Szemben látta egy kicsinyt, de az asszony mind­járt megfordult és elment, neki nem beszélt semmit szemben. Szey ffert: Beszélje el, hogyan történt a hulla felöltöztetése ? Tolmács: Térdig érő ing volt rajta, Herskó levette a hul­láról és belökte a vizbe. Egy kurta inget adtak azután rá, ak­kor azon felül kabátot vagy is szoknyát adtak reá és könyökén lyukas reklit. A nyakára téli nagy kendőt kötöttek és azt hátra kötötték. Azutáu a festéket be takarták a kendőbe és bele tet­ték a kezébe. Nem tudja biztosan de azt gondolja, hogy kékes fekete festék volt. Oda kötötték csuklójához és a markába szo­rították Azután a tábla alá eresztette, de nem tudja, hogy a gúzsnál fogva kötötte-e, vagy pedig a kendőnél fogva, mert azt már nem látta. Szeyffert: Hát a szoknya, meg a kötény ? Hisz volt a hul­lának szoknyája is? Tolmács: A szokny áján felül azt a ruhát adta rá, azt a rongyos viganót. Szeyffert: De azt nem mondta el, hogy ő mikép segédke­zett az öltöztetésnél. Toltnáos : U tartotta a hullát. Szey ffert: De hogyan ? Tolmács: A hóna alatt tartotta. Szeyffert: Felemelve vagy fekve a földön ? Tolmács: Kissé felemelte, hogy mintegy térden álljon a hulla, és Herskó orlyukait bedugta. Szeyffert: A guzszsal mi törént az öltöztetés alatt? Tolmács : Le volt véve a gúzs, mikor kihúzta a holttestet, a gúzst letette. Szeyffert: Látta-e a hullát azután, mikor T.-Dadán kifogták ? Tolmács : Látta. Szeyffert: Közelről? Tolmács: Közelről látta, mert a kerülő kihúzta a maga botjával közel a parthoz. Szeyffert: Milyen volt a hulla, midőn nézte hány évesnek becsülte? Tolmács: Nem lehetett megismerni, mert a viz felpufasz­totta a hullát. Férfi embert megismert volna, de ilyen női sze­mélyt nem tudott megismerni korára nézve. Szeyffert: Nem kérdezte-e Herskót több izben, hogy mit akarnak ők a hullával ? Tolmács: Kérdezte, de Herskó azt felelte, hogy várj, majd a végső alkalommal, mikor a pénzt átadom neked, akkor meg­mondom, hogy miért történt. Szeyffert: De hisz ő már kapott pénzt előbb. Mi történt avval a pénzzel ? Tolmács: Visszavette tőle a pénzt és átadta egy tokaji zsidónak, egy boltosnak. Szeyffert: De a zsidónál a pénz csak letétetett az ő szá­mára azzal, hogy annak idején felvehesse. Tolmács: Herskó Dávid mondta, hogy mikor Szegedről visszaérkeznek, elmennek .a pénz után és megosztoznak rajta. Szeyffert: Azt mondja, hogy az ő számára 56 frt volt ott letéve, ő maga tette le a tokaji zsidónál. Tolmács : Két forintot ő abból elvett, 54 frt ott maradt a zsidónál. Szeyffert: Mikor hozta el azt az 54 frtot attól a zsidótól? Tolmács: Csütörtökön, mikor oda érkeztek, mindketten elmentek és átvették a pénzt, azt az 54 frtot. Elnök : Átvette attól a Wiedertől ? Tolmács: Nem vette át, ő csak kért irást, de Herskó mondta, hogy nem kell kérni, nem szükséges. Szeyffert: Mikor innen kiszabadult, nem ment a zsidóhoz pénzét kérni ? Tolmács: Nem ment. Szeyffert: Miért nem ment, hisz az ő pénze volt? Tolmács: Herskó Dávid mondta neki, hopy majd ha ez a dolog elmúlik, akkor fognak menni'a pénz után. Szeyffert: Hát ő látta azt a zsidót? Tolmács: Látta és ő saját kezével adta át neki a pénzt. Hárman voltak együtt, mert azon tokaji zsidónak neje elszaladt, hárman maradtak, Herskó, Ignácz és a tokaji zsidó. 0, Ignácz a maga kezével adta a tokaji zsidónak a péDzt. Szeyffert: Már ő nála veit akkor a pénz ? Tolmács: Nála volt, csak Herskó biztatta őt, hogy adja át a pénzt annak a tokaji zsidónak. Szeyffert: Meg marad azon állítása mellett, melyet tegnsp tett, hogy azon vallomása, melyet M.-Szigeten felvett jegyző­könyvben olvasható, hogy ő azt nem tette ? Tolmács: Megmarad amellett az állítása mellett, hogy őt itt senki egy ujjal sem bántalmazta, sem őt, sem Herskót. Szeyffert: Azt akarom tudni, hogy azon jegyzőkönyv hami­san volna-e felvéve, és ő azt nem beszélte Szigeten ? Tolmács: Herskó David Pesten járt; azt ő nem tudja, hogy Herskó Dávid azután mit beszélt: amint Huszton mondták, hogy a kormánybérre nézve ki vannak elégítve, és hogy erre Huszton ők keresztet tegyenek. Szeyffert: Igen, de nem Husztról van szó, hanem Mármaros­j Szigetről. Elnök : Kérem, tessék egyenesen azt a kérdést feltenni, hogy a szigeti vizsgálat alatt mondta-e azt, hogy itt őt bántalmazták és ütötték ?

Next

/
Thumbnails
Contents