Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

í)-dik szám. Elnök: Alihoz éjszakai idö kellett, hogy kiegyezzenek? Tanu: Szombaton nem is szabad nálunk az olyant végezni. Elnök: Pénteken is meg volt, és csütörtökön is a viszály ? Tanu : Egynek egy, másnak más dolga volt. Nem lehetett mindjárt oly hamar elvégezni. Elnök: Milyen idő tájban volt az, hogy kiegyenlítették a viszályt egymásközt ? Tanu: Hét óra után. Elnök: Mikor mentek be, és meddig tartott? Tanu: Másfél óráig. Lehet, hogy félnyolczra volt már, mikor oda mentünk és másfélóráig mulattunk ott. Elnök: Hol történt az egyezkedés? Benn a templomban, vagy a pitvarban? Tanu : A pitvarban. Elnök : Milyen világ égett ? Tauu: Kis két-három krajczáros gyertya. Elnök: Az állíttatik, hogy nem 8—9 óráig voltak maguk a templomban; hanem hogy egészen hajnalig volt világosság ott. Tauu: Azt megtudjuk bizonyítani, hogy olyan nincs és nem áll. Nem igaz, aki azt állítja, valótlant mond. Elnök: Nevezetesen az idősebb Bátoriné azt állítja, hogy a késő reggeli órákban is látott világosságot a templomban. Tanu: Én megintelen tagadom, mert nem igaz. Ezt a többiekkel tudom kibizonyitani. Elnök: Hasonlóképen Solymosi János is azt állítja. Tanu: Hogy-hogy? Solymosi János, hogy volt ott? (Solymosi János tanúhoz fordulva:) Hogy odament, mit csinált akkor ott ? Elnök: 0 látta. Tanu: Hogy volt ? minő volt ? Solymosi János: Én csak épen az istálóból láttam. Tanu: Melyik istálóból? Solymosi János : Grósz Márton istálójából. Tanu: Grosz Márton istállójának nem volt ablaka sem. Solymosi János: Hiszen künn voltam! Tanu: De azon helyről Dem lehet olyan könnyen látni! Solymosi János: Dehogy nem ! Tanu: Mert arról nincs ablaka a templomnak. Engedelmet kérek, ez nem igaz. Ott nem láthatta. Scharf József: A világítás Bátoriné felé volt! Eötvös K.: Határozottan állítja, hogy Buxbaum magával ment haza? Tanu: Határozottan! Eötvös : Hány óra lehetett ? Tanu Délelőtt 11 óra! Eötvös: Addig tartott a próbakönyörgés? Tanu; Egy perczczel elébb vagy később. Nem szoktunk perezre nézni; de olyan volt az idő, láttam az órámon. Székely Miksa: Együtt ment vele haza ? Tanu: Együtt ment velem haza. Székely Miksa: Hosszasan volt ott? Tanu: Szombaton 12 óráig. Székely Miksa : Szombati napon mikor ebédeltek ? Tanu: Fél 12-kor. Siettünk, hogy gyermekem beteg volt. Székely M.: Mit csinált azután Buxbaum? Tanu: Lefeküdt. Székely M.: Hol? Tanu: Azt sem tudom ... a padlásra feküdt. Székely M.: És meddig aludt ? Tanu : Elaludt vagy két három óráig. Eötvös K.: Tudja-e azt magán kivül valaki még, hogy Buxbaum lefeküdt? Tanu,; Igen; tudja. Yarga Kati, aki akkor nálam szolgáló volt. Ő bebizonyítja legjobban, hogy volt ezzel a Buxbaummal, hogy ott volt nálam, ebédeít is, és lefeküdt a padkán. Eötvös K.: Hát felesége meg a lánya nem is tudja. Székely M.: A felesége be van idézve ? Tanu; Nincs. Székely M.: Leánya sem. Székely Miksa: Hogy hívják leányát? Tanu: Az egyik Lóri a másik Száli. Székely M.: Mennyi idősek ? Tanu: 17 az egyik, a másik 18 éves. Székely M.: Melyik idősebb ? Tanu: Lóri az idősebb. Székely M.: Azt tudja-e, hogy Buxbaum ott aludt? Tanu: Muszáj tudni! Otthon volt! (Derültség.) ,TISZA-ESZLAR« Nyíregyháza, junius 27 Eötvös K. Tek. törvényszék! Buxbaum Ábrahám a kérdéses napoű, délelőtt 11 óra tájtól délután 3 óráig Szüssmann Jakabnál lakott. Ezt igazolják Szüssman neje és leánya. Ezenkívül Varga Kati leány, aki akkor ott szolgált. Gondolom Yarga Kati be van idézve, hanem a másik három nincs. Kérem a tek. törvényszéket méltóztassék Szüssman Jakabnét. Lórit és Szálit t.-eszlári lakosokat rövid uton megidéztetni. Szüssmann Jakab: Instálom alásan, akkor ki marad a házban, ha mind itt vannak ? Eötvös: Azt már nem tudom, hanem itt kell lenniök. Fridm. B. Tekintetes törvényszék! IJjra esedezem, méltóztassanak megengedni, hogy egy perezre megszakítsam a tárgyalás folyamát és constatáljam : hogy a mai tárgyalás folyama alatt is ugyanazon a sarkon ül a vizsgáló biró, ahol a tanuk mellette elmenni kényszerülnek. Elnök : Maga Szüssman azt állította volt, hogy nem is ismeri Solymosi Esztert. Szüssman I. Nem ismerem. Elnök: De van két vallomás, mely azt állítja, hogy igen. Nevezetesen Czüli Györgyné és Solymosi Jánosné tudják, hogy Solymosiék nem mesze laktak Szüssman Jákobtól és hogy jól ismerte Solymosi Esztert, ki még iskolába járt, majd nem minden nap megfordult Szüssman házánál. Tauu: Tagadja hogy ismeri, mert abból, hogy valaki a házhoz jár, még nem lehet következtetni, hogy azt ismernie is kell. Szeyffert: Kéri az elnököt; hogy figyelmi hatás körében intézkedjék az iránt, hogy a hallgatóság körében, a tanuk vallomásait kaczalylyal ne kisérjék. Elnök megteszi e részben a figyelmeztetést. Elővezetik Varga Kati tanút. Az általános kérdésekre előadja, hogy született Gönczön, 18 éves, reform., most apja házánál tartózkodik, aki dohányos Onodynál. Elnök: (figyelmezteti a való igazság előadására) Tavaly hol lakott? Tanu: Szüssman Jákobnál. Elnök : Mi volt ott ? Tanu : Szolgáló. Elnök: Emlékszik-e azon időre, midőn Eszláron sakter választás volt? Tanu: A napra nem emlékszem, hanem csak hogy tavaly volt. Elnök : Volt e gazdájánál valami idegen szállva ? Tanu : Volt Buxbaum. Elnök: Tudja-e hová való ? Tanu: Bizonyosan nem tudom Tarczalra vagy Téglásra? Elnök: Megismerné-e, ha látná ? Tanu: Meglehet hogy megismerném. Elnök; Forduljon hátra és nézze meg megismeri-e? (Tanu : hátra fordul és megismeri Buxbaumot). Élnök: Menynyi idejig volt gazdájánál ? Tauu : Pénteken délután jött és vasárnap hajnalig volt ott. Elnök: El tudná-e mondani,imikor mentés jött szombaton, szóval mivel töltötte az időt a szombati napon ? Tanu: A templomba ment délelőtt gazdámmal. Elnök : Ketten mentek Meddig maradtak ott ? Tanu: Ketten, ott maradtak 11 óráig. Elnök: Mikor haza jöttek, ebédeltek-e ? Tanu: Ebédeltek, azután egy kissé daloltak, nem tudom mit; azután lefeküdt a kis házban. Elnök: Este hova ment Buxbaum ? Tanu: Délután elment, nem tudom hova. Cseléd voltam, nem volt rá gondom. Elnök: Hanem az egészen bizonyos, hogy délelőtt Süssmannal együtt haza jött, azután ebédeltek nem sokára ? Tauu; Igenis. Eluök (Süssmannhoz fordulva): Vasárnap volt maga valahol Süssmann ? Süssmann: Jókor reggel elmentem Kallóba a téglási metszővel, aki nálam volt, mert haza akart menni és hallotta, hogy én is megyek. Elnök: Mikor ment magához a téglási metsző ? Süssmann: Szombat este. Elnök: És akkor éjszaka ott is hált ? Süssmann: Igen. Elnök (Csordásnét behívatja): Maga az. imént azt állította, I hogy a téglási metsző még a vasárnapi napot is Taubnál töl' tötte.